A külföldiek előnye

– Az Unilevernek több országban vannak vállalatai. Mennyiben sajátos a magyar gazdasági környezet?

– A Magyarország-Adria régió vezetőjeként, valamint az Unilever Közép-Európa régió vezetőségének tagjaként a hazai piac mellett, a régió teljesítményére is rálátásom van. Míg a régióban összességében azok a piacok, ahol az Unilever jelen van, nem tudnak növekedni, Magyarországon, kiemelten a kozmetikai és háztartás-vegyipari piac jól teljesít, és ez pozitívan hatott az értékesítésünkre. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy Európában az egyik legjobban teljesítő leányvállalat lehettünk az elmúlt időszakban. Ami ugyanakkor a hazai működést nehezíti, az a kiszámíthatatlan gazdasági környezet, aminek nagyon nehéz megfelelni.

Az elmúlt években számos nem várt teher rakódott az élelmiszeripar szereplőire. A folyamat az ÁFA emeléssel kezdődött, majd jött az élelmiszerlánc-felügyeleti díj, az agrárkamarai tagdíj és végül a népegészségügyi termékadó (NETA). A terhek azonban nem csupán a hazai ipar működését, de a vállalatok versenyképességét is rontották. Az érintett vállalatok eredményessége az adó hatására csökkent, és tervezett beruházást is leállítottunk. Véleményem szerint a lakosság étkezési szokásainak megváltoztatásához ugyanis nem adóemelés kell, hanem egy előre egyeztetett és kidolgozott edukációs program.

A reklámadó, vagy a tervezett, kozmetikumokat érintő újabb termékadó következményeit még nem is látjuk. Ezek a nehézségek mindenképpen sajátos helyzetet teremtenek itthon, és gyengítik a versenyképességünket az Unileveren belül is. Éppen ezért nagyon fontosnak tartom az együttműködést, az együtt gondolkodást. Ha például a hazai menedzsment elkötelezettsége párosul egy erős kormányzati támogatással, nagyobb eséllyel tudunk tárgyalni a központtal, versenyképesebbek lehetünk akár egy magyarországi beruházás megvalósításában is.

– Sok nemzetközi tulajdonú cégnél külföldi a vezető. Önöknél most magyar a főnök. Melyik a jobb megoldás?

– Mindkettőnek van előnye. Egy külföldi vezető újszerű szemléletmódot hoz a vállalat életébe, ami nagyon hasznos tud lenni. Egy hazai vezetőnek pedig adott a hazai pálya előnye. Az én helyzetem több szempontból is különleges. 20 éve dolgozom az Unilevernél, és huzamosabb ideig dolgoztam külföldön vezető pozícióban is a vállalatcsoporton belül. Nagyon büszke vagyok arra, hogy bár az Unilever a rendszerváltozás óta jelen van a hazai piacon, én vagyok az első magyar a vállalat élén. Ami talán a számomra előny egy külföldi vezetővel szemben, hogy jól ismerem a hazai kereskedelmi viszonyokat, kialakult, stabil kapcsolatrendszer áll mögöttem, amire mindig bátran támaszkodhatok. Ugyanakkor a külföldön töltött éveknek köszönhetően talán picit más rálátásom is van a dolgokra.

– Magyarországon csaknem 25 évvel a rendszerváltás után is felemás a multicégek megítélése. Mivel lehetne ezen javítani?

– Egy dolgot mindenkinek látni kell: az ország fejlődésében ezeknek a vállalatoknak igen nagy szerepe van. Óriás méretű és összegű beruházások és több százezer munkahely – ez is az elmúlt 25 év mérlege. Csak az Unilever a rendszerváltozás óta 63 milliárd forint értékben hajtott végre beruházásokat Magyarországon. Munkavállalóink száma közel 1500 fő. Három hazai gyárunk közül a röszkei és a nyírbátori gyárak kifejezetten hátrányos helyzetű régiókban vannak, ahol az Unilever jelentős munkáltató. De nem csak az fontos, hogy munkájuk van, de az is érték, hogy milyen ismereteket sajátíthatnak el nálunk, milyen képzésekben részesülnek.

Sőt, a munkavállalók mellett nem szabad elfelejteni a multinacionális vállalatoknak szállító hazai beszállítókat sem. A mi beszállítóink 81 százaléka hazai. Nálunk nagyon magasak az etikai normák, a jogszabályi megfelelésen felül sokszor még szigorúbbak az elvárásaink saját munkavállalóinkkal szemben is, de akár a beszállítókkal szemben is. Ez arra ösztönzi őket, hogy fejlődjenek. Ezek kétségtelenül pozitívumok. Amin a jövőben változtatni kell, hogy ezeket az eredményeket jobban kell láttatni.