Visszakormányozzák a magyar buszokat az orosz piacra

Lapunk kérdésére a magyar fél, az Evopro-Group elnök-tulajdonosa, Mészáros Csaba és az orosz Nanotechnology Centre for Composites (NCC) műszaki igazgatója, Molnár Péter elmondta, hogy noha a buszgyártásban részvevő orosz partnereknek, a Rosnano nevű óriásvállalatnak és az UralTranszMasnak (UTM) van köze a nyugati szankciókkal sújtott orosz védelmi iparhoz, de a konkrét projektben társuló vállalatrészek nem tartoznak az orosz katonai-ipari komplexumhoz, a VPK-hoz. Ezt egyébként a magyar fél ellenőrizte Brüsszelben az illetékes Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal útján. Orosz részről mi örülünk minden olyan projektnek, amely országunkat gazdagítja – kommentálta kérdésünket Leonyid Surigin, a budapesti orosz kereskedelmi képviselet vezetője.

A buszprojekt a hatalmas orosz piacon tud csak kibontakozni, jelezte Mészáros Csaba, aki a kezdeti 50 darabos széria legyártása után nagy ívű fejlődést, akár évi 1200 darab kompozit karosszéria legyártását is lehetségesnek tartja. A nagy széria természetesen csökkenti a gyártási költségeket is. Az orosz piac méreteit jelzi, hogy csak a 12 milliós Moszkvában évi 1000 buszt állítanak forgalomba. Érdeklődnek a buszprojekt iránt orosz nagyvárosok, Jekatyerinburg, Szentpétervár, Moszkva mellett a volt Szovjetunió más államaiban, így Kazahsztánban és Belaruszban is. Kazahsztán lesz egyébként a jövő évi magyar–orosz üzleti fórum kiemelt „harmadik ország” partnere. Karim Maszimov kazah miniszterelnök júniusi magyarországi útja során megtekintette a Modulot.

Surigin szerint a magyar kivitel 3-4 százalékát érintik csak az orosz ellenszankciók, amelyeket „önvédelmi lépéseknek” nevezett. A szankciók hatásaként nem érződik lényeges megtorpanás a kétoldalú gazdasági kapcsolatokban – tette hozzá, kiemelve, Magyarország tekintélye a többi közép-kelet-európai államokhoz mérten nőtt Oroszországban. Nyikolaj Priszjazsnyuk, a rosztovi ipari és kereskedelmi kamara elnöke hozzátette: 2-3 év múlva, amikor már elfeledjük a szankciók időszakát, megnő a közös vállalatok szerepe. Rosztov fogja egyébként szállítani a két új paksi erőműblokk reaktorát.

Oroszországba ma már nem lehet egyszerű áruexporttal tartósan boldogulni, ezt a budapesti fórumot vezető Ujhelyi Sándor, a Vállalkozók Klubja Egyesület elnöke mellett több orosz vezető is hangsúlyozta. Az egyébként az orosz gazdaságot is érintő, lefékező szankciók egyik tanulságaként Moszkvában még nagyobb hangsúlyt helyeznek a közös vállalatokra, amelyek tőkét, korszerű termelőberendezéseket, technológiát hoznak be orosz területre, ahol megindul a gyártás, természetesen orosz munkaerővel és tőkével párosítva. A közös buszgyártó vállalkozás is jelzi, hogy az orosz fél hosszútávra épít és a nyugati szankciókat átmeneti jelenségként fogja fel. Ezt mondták az üzletember fórumon megjelent többtucatnyi orosz vállalat képviselői, az orosz régiók, tartományok vezető tisztviselői is. Jelezték: Magyarország bizonyos előnnyel indul abban a küzdelemben, amely majd a szankciós időszak lejártával kezdődik az orosz piacok visszahódításáért. Nem feledjük, hogy Fazekas Sándor miniszter volt az első az EU-államok vezető képviselői közül, aki a szankciókat követően elsőként ment el tárgyalmi Moszkvába – hangzott el.

Részt vettek a budapesti üzleti találkozón az egyik legfontosabb oroszországi székhelyű rendezvény, a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórum képviselői is, akik meghívták a vezető magyar vállalatokat, mások mellett a Rábát, az OTP-t, az Evopro-t és a HIPA-t a jövő év június 18-20 között tartandó eseményre.