A Magyar Szolgáltatóipari Outsourcing Szövetség elnöke szerint a környező országokban a vállalatok együttműködése sokkal jobb, mint nálunk. A Világgazdasági Fórum (WEF) értékelése szerint a hazai vállalatok keveset tudnak hozzátenni az értékteremtési lánchoz, éppen ezért nem elég csak olyan pályázatokban gondolkodni, amelyek csak technológiai fejlődésre adnak pénzt, kell forrás az innovációra is.
Suhajda Attila arról is beszélt, hogy fontos lenne a szolgáltató szektorra is nagy hangsúlyt helyezni, hiszen itt állítják elő a magasabb hozzáadott értéket. Az iparban a hozzáadott érték sokkal alacsonyabb, a kormány mégis inkább a feldolgozóipart támogatja – emlékeztetett a szövetség elnöke. A magyar gazdaságban – a fejlett országokra jellemzően – jóval meghaladja a szolgáltató szektor súlya az iparét.
A keleti nyitás stratégiája alapján jött létre a kereskedőház – mondta Bakanek György, a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. ágazati tanácsadója a konferencián. Az a cél, hogy 2018-ra a teljes exportban az EU-n kívüli országok súlya egyharmados legyen.
A viszonylati kereskedőházak jelentik a tevékenységünk központját. Brazíliától Kínáig mindenhol ott vagyunk, most nyílt Kairóban egy kereskedőház – emelte ki Bakanek György. Sokszor majdnem, hogy virtuális ez a kereskedőház, vagyis csak egy irodát jelent a külföldi országban – tette hozzá.
A magyar kkv-k előtt számos akadály tornyosul. A külpiaci információk és kapcsolatok, valamint a külkereskedelmi tapasztalatok hiánya jellemzi a kkv-kat, amelyeket a kereskedőház segít lebontani – mondta Bakanek György. Év évégre várhatóan 25 országban fog működni kereskedőházi képviselet. Nem csak az áru, de a szolgáltatás is nagy hangsúlyt kap.
A nagyvállalati világban a struktúrák tervezői rengeteg kiszervezést alkalmaznak, külön kiszervezése van a termelésnek és a szolgáltatásnak is – mondta Horváth Miklós, a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. vezérigazgatója és a Tale Direct Telemarketing Kft. ügyvezetője a konferencián. A logisztikai szolgáltatásokban komoly kiszervezések vannak, néhány iparágban jellemző, hogy a gyártás, a szervezés, a tárolás is kiszervezett, egészen addig a beszállító végzi a munkát, amíg az áru el nem ér a szalagig.
A magyar vállalatok sokszor azt hiszik, hogy nem lehet beszállítóvá válni, de ez tévhit. A gyakorlat azt mutatja, hogy egy magyar kkv is bekerülhet ebbe a körbe, versenyezhet, és megverhet olyan konkurenciát, ami tízszer vagy akár százszor nagyobb nála – hangsúlyozta Horváth Miklós. A nagyvállalatok szívesen működnek együtt kisebb vállalatokkal – tette hozzá. Akik nem válnak ismertté, nem alkalmazkodnak, és nem tartják fontosnak a mérleget – amelyet el kell küldeni a nagyvállalatnak –, azok nem lesznek sikeresek. Kiemelte, hogy ambiciózus vállalatmenedzsmentre van szükség a sikerhez, de ha beszállítóvá válunk, akkor a nagyvállalat sikeréből magunk is részesülünk.
