Bukás, még vizsgálatok nélkül

Továbbra sem tudjuk, elfogadta-e Töröcskei István, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatójának lemondását nemzetgazdasági miniszter – lapzártánkig a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) mindeddig nem közölte a döntést. Azt a kérdésünket elhárították, hogy indítanak-e belső vizsgálatot, miután bizonyossá vált: a jobboldali üzletember családi cégével rossz üzletet kötött az állam. Azt közölték: “a felügyeleti vizsgálat lezárulta után dől el, milyen lépések megtételére van szükség.” Ám ismét leszögezték: az állam minden, a kisebbségi tulajdonos rendelkezésére álló eszközt kihasznált, hogy a többségi tulajdonost (Töröcskei családi érdekeltségét) a pénzintézet szabályos és hatékony működésének helyreállítására késztesse. A Magyar Nemzeti Bank nem válaszolt arra a kérdésünkre: tettek-e feljelentést a feltárt szabálytalanságok miatt, vagy terveznek-e bűntetőjogi lépéseket.

A Széchenyi Bankba 2013 nyarán szállt be az állam: 3 milliárd forintot fektetettek a pénzintézetbe, az akkori indoklás szerint üzleti alapon (másként a befektetés tiltott állami támogatás lett volna). A bank ugyan egy évben sem termelt nyereséget, de másfél éve még az NGM még biztos volt a megtérülésben, mondván, a bank üzleti tervét „magas reputációval rendelkező külső tanácsadók” is elfogadták. Az akkori közlések szerint a Széchenyi Bank átvilágítását a kormányzati befektető számára az Ernst & Young végezte el. A tárca honlapjának adatai szerint a pénzügyi átvilágítás 14 napon keresztül tartott – még 2012-ben. Ez alapján szálltak be egy évvel később – ám a döntés, idővel hibásnak bizonyulhatott.

Az állam a hivatalos nyilatkozatok szerint csak későn jött rá, hogy baj van. A mostani közlések szerint „a kisebbségi tulajdonszerzést követően” derült ki, hogy a bank tőkehelyezete gyengébb annál, mint gondolták. Ez annyit tesz: az állam pénze sem volt elég ahhoz, hogy a bank megfeleljen a tőkekövetelményeknek– ezért kellett 9 milliárdos tőkeemelést előírni a többségi tulajdonos számára. Ám a Töröcskei-család cégének nem sikerült összehozni ennyi pénzt. Csakhogy – mint utóbb Orbán Gábor, az NGM adó- és pénzügyekért felelős államtitkára elmondta – a feltárt szabálytalanságok a bank működését is érintették, „a belső szabályzatokban és folyamatokban” voltak tetten érhetők. Fordítunk: a bank úgy hitelezett, ahogy nem lett volna szabad. Ennek egyik példájára utalhat a tőkeemeléshez fűzött egyik megjegyzés is: a tulajdonosnak igazolnia kellett volna, hogy nem a saját bankja hiteléből emel tőkét.

A kockázatos hitelezési gyakorlatra utalhat a Népszabadságban most közölt egyik ügylet is. E szerint a féig állami tulajdonban lévő 52 milliárdos márlegfőösszegű pénzintézet 1,1 milliárd forintot adott – részben jegybanki forrásból – a Princz Gábor érdekeltségét jelentő Digit Pont Network Kft-nek. A Postabank egykori első emberéhez köthető hárommillió forint alaptőkéjű vállalkozás a Tesco-nál szeretne csekk-befizetési szolgáltatást indítani, de a lap szerint az ügyletnek egyelőre kérdőjeles a jogi háttere.