Ukrajna eltökélt egy cseppfolyós földgázt (LNG) fogadó kikötő építése mellett akkor is, ha nem garantált, hogy a tartályhajókat Törökország átengedi a szűk kapacitású Boszporuszon Jurij Prodan ukrán energiaminiszter szerint. A Bloomberg hírügynökség úgy tudja, hogy az ukránok már egyeztetnek az amerikai Cheniere Energyvel a majdani LNG-importról.
A terv több okból is meglepő. A beruházás egyrészt eddig is túl drága volt Ukrajnának, most pedig még a fizetőeszköze is gyengül. Igaz, legújabb terve szerint a korábban tervezettnél olcsóbb - vízen úszó, és kisebb kapacitású - LNG-terminált létesítene. Ám a Boszporusz esetében is többről van szó, mint a szállítási garancia hiányáról: „Törökország egyértelműen közölte Ukrajnával, hogy nem tud további tartályhajókat átengedni számára a zsúfolt szoroson” – mondta nemrég a Világgazdaságnak az ukrán állami Naftogaz gázipari társaság budapesti képviseletét vezető Igor Mazjar. (Mellesleg Taner Yildiz török energiaminiszter nem tekinti pozitív fejleménynek egy újabb fekete-tengeri LNG-terminál épülését.)
Az orosz gáztól függetlenedni akaró Ukrajnának azonban előbb a rövid távú gázellátását kell megoldania, mert kifizetetlen számlái miatt május óta nem kap orosz gázt. A szállítás újraindításának – ami jó esetben már ma megtörténhet – feltétele a számlarendezés és a további tételek előre történő kifizetése. (Egy szerdai bejelentés szerint már csütörtökön átutalhatták a Gazpromnak egymilliárd köbméter gáz árát.)
Keleti szomszédunk a nyár óta Oroszország felől visszafordított, illetve nyugati forrásból származó, norvégiai gázhoz is juthat Lengyelország, Szlovákia és Magyarország felől. A Magyarországon keresztüli kivitel szeptember 16-án leállt a megnőtt behozatali igényekre hivatkozva, Szlovákia viszont december 15-től napi 31 millió köbméterről napi 40 millió köbméterre emeli az Ukrajnába szállított mennyiséget az Ukrinform híre szerint.
Európa eközben a Déli Áramlat beruházás hétfőn bejelentett eltörlésének következményeit, illetve a folytatás lehetőségeit mérlegei. A South Stream Transport 2,82 milliárd dollárra teszi az uniós cégeknek a projekt elmaradása miatti együttes közvetlen kárát. Ebből kétmilliárd euró jut az olaszországi Saipem építőipari vállalatra, 500 millió a németországi Europipe-ra, és együtt 320 millió euró a japán Marubeni-Itochu párosra, illetve a Sumitomóra. Költekezett az ausztriai OMV is az építkezés kapcsán.
Magyarországon csak a helyi előkészületek költségei merültek fel. Ilyen a szerbiai határon be-, és a szlovénon kilépő vezeték nyomvonaltervének ára, vagy a projektre létrehozott Déli Áramlat Zrt. fenntartásának költsége, ami 2010 és 2013 között összesen közel 400 millió forintot vitt el. Az újabb nyomvonalon Ausztria felé tartó vezetékszakasz végleges terve még nem készült el, sőt, információink szerint a zrt. nemrég még vissza is vont egy tendert.
Brüsszelnek kell az orosz hátterű vezeték
Kérdés, hogy a Déli Áramlat eddigi kiadásainak az egésze pénzkidobás-e. Vlagyimir Csizov, Oroszország uniós nagykövete szerint ugyanis országa kész tovább tárgyalni Magyarország, Szerbia és Ausztria gázellátásáról, de már Törökország felől, tegnap pedig Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke mondta azt, hogy szerinte nincs semmi újdonság, a labda az orosz térfélen pattog. „Azt akarjuk, hogy az energia akadálytanul áramoljon Bulgáriába és Európába” – jelentette ki. Igaz, az orosz térfélről Alekszander Novak energiaminiszter azt üzente, hogy a projekt végleg leállt.
