E.ON: nagyobb biogáztermelés, kisebb importfüggés

A szakember elmondta, hogy e lehetőség kihasználásával a hazai mezőgazdaság növelhetné a versenyképességét, Magyarország pedig csökkenthetné külső energiafüggését. Bár az Európai unió már kevesebb földgázt vásárol Oroszországtól, mint korábban, és javította importja diverzifikációját is, az E.ON igazgatósági tagja úgy látja, hogy Magyarországon viszont nem történt e téren változás az elmúlt másfél évtizedben. Ilyés Péter szerint ez ellen csak műszaki fejlesztéssel lehet tenni. A két új paksi blokk felépítésével például az ország függetlenedhet az orosz földgáztól, viszont a beruházás viszont növelhet egy másfajta függést.

A világ népessége nő, ezzel egyre nagyobb a fogyasztása is. A nagyobb kereslet kielégítése energiaigényes tevékenységgel jár, a bővölő energiatermeléssel és -felhasználással pedig egyre több károsanyag kerül a környezetbe. Ezt csökkenteni kell. Mivel a kibocsátás 14 százaléka a mezőgazdasági tevékenységből származik, ott is törekedni kell a környezetkímélő megoldások minél általánosabb használatára. Ennek hatékony módja lehet a saját energiahordozókat hasznosító biogáz üzem létesítése. Az üzemmel a mezőgazdasági melléktermékekből (hígtrágya, szennyvíz, energiacélú termények, biomassza) előállítható a gazdaságok energiaigénye, ráadásul plusz árbevételi forrás is lehet a megtermelt energia.

Ilyés Péter előadásában kiemelte, hogy a biogáz-hasznosításnak mellett nemzetgazdasági és lokális érvek is állnak. Előbbiek közé sorolható az uniós vállalások teljesítésének igénye, de még fontosabb a magas energiafüggés csökkentése. A felhasználói oldalon szempont lehet a hő- és áramigények költséghatékony kielégítése, a melléktermékek hasznosítása, ezek által pedig a versenyképesség növelése. „Megemlítendő a nagyobb ellátásbiztonság is” – húzta alá a szakember.

A hazai biogáz-potenciál hatalmas, így – németországi példák alapján – óriási a lehetősége az ilyen típusú energiatermelésre. A németek kiemelkedő mértékben támaszkodnak erre a technológiára: közel 3750 megawattnyi biogáz-erőművi kapacitást tartanak számon a magyarországi, 39 megawattal szemben. Holott a hazai, elméleti biogáz-potenciál egyedül az állati eredetű melléktermékek és a települési hulladékok figyelembevétel már 2,3 milliárd köbméternyi, ami 1,6 milliárd köbméter földgázzal egyenértékű. Az ország földgázfogyasztása tavaly 9 milliárd köbméter körül alakult.

Az E.ON 2013-ban összefogott a szakminisztériummal és a NAK-kal újabb biogáz-üzemek telepítésének céljával. Ilyés Péter szerint a sikerhez szakértelem kell, ennek pedig a három fő eleme a megfelelő műszaki tervezés, az egyszerűbb adminisztráció (jelenleg túl hosszú idő, 2-3 év egy üzem elindítása) és a lehetőségekhez szabott finanszírozás. Ezeken kívül természetesen megfelelő célkitűzésekre is szükség van.