Óriási távhőprojekt indul

Egységes dél-budai távfűtési hálózat jön létre a Főtáv és az Alpiq tegnap aláírt megállapodás alapján. A két társaság 18 milliárd forintot fordít 2016-ban és 2017-ben egyes fővárosi lakótelepek távfűtési rendszereinek összekapcsolására és a szükséges létesítmények fejlesztésére. Az összegből 15,7 milliárd forintot a Főtáv áll, felerészben uniós, felerészben saját forrásból, mintegy 3 milliárdot pedig az Alpiq, saját tőkéből. Az Alpiq 2019-ig további 4,3 milliárd forintot fordít a projekthez is kapcsolódó környezetvédelmi fejlesztésekre.

A 18 milliárdos beruházás részeként Csepel II Erőmű hőtermelő kapacitását 140 megawattról 245 megawattra növelik, és megépítik a fővárosi távhőszigeteket összekötő vezetékeket az egymástól függetlenül fűtött dél-pesti és a dél-budai régió között. A helyi erőművek monopolhelyzete megszűnik, hiszen egy adott térség távolabbról fűthető lesz, a hőtermelők pedig versenyre kényszerülnek. Így nemcsak a beruházásban érintett négy budapesti kerületben – Csepelen, Pesterzsébeten, Kelenföldön és Kispesten – válik olcsóbbá és gazdaságosabbá a hőellátás, hanem a főváros egészében is. A rendszer várhatóan 2017/2018-tól működik.

A fő árverseny az Alpiq és a Főtáv nagy hőszállítója, a Budapesti Erőmű Zrt. (BERT) között alakul ki úgy, hogy az Alpiqnak még el kell költenie hárommilliárd forintot. A pénzből fejleszteni és bővíteni kell a hőcserélőinket és a keringtető rendszereinket, abban bízva, hogy az eddiginél több hőt tudunk majd eladni. Igaz, kockáztatunk is, mert a Főtáv nem vállal garanciát adott mennyiségű hő átvételére, hanem versenyt generál az egyesített távhőrendszer hőtermelői között. Bízunk benne, hogy a beruházásunk megtérül 6-10 év alatt – mondta lapunkanak Briglovics Gábor, az Alpiq Csepel csoport vezérigazgatója.

A szigetként működő fővárosi hőközpontok összekapcsolása, a hálózatra termelő erőművek versenyeztetése több éves terv: a Főtáv 2010-ben közel 30 milliárd forintból akart hat lépcsőben lefektetni egy 42,3 kilométeres dupla távhő-vezetéket, hogy egyetlen körgyűrűvel kapcsolja össze budapesti fogyasztói körzeteit, és jelenhessen meg új területeken. Most ebből annyi valósul meg, amennyi gazdaságos” – válaszolt a Világgazdaságnak Orbán Tibor, a Főtáv műszaki vezérigazgató-helyettese. A vezeték-összekötéseknek akkor van értelmük, ha a jelenleginél olcsóbb hőforrásokat tudunk a rendszerbe kapcsolni. Dél-Budapesten van ilyen, de van Észak-Pesten is, ahol épp most folyik az újpalotai és az észak-pesti hőkörzet összekötése.

Az ötmilliárd forintos beruházás jövő márciusra zárul. Ekkortól a rákospalotai hulladékhasznosítóra – amely más hőtermelőkhöz képest negyed-harmad áron szállít – nagyobb feladatot hárul az ellátásból.

Csepel III. még kivár

Az Alpiqnak minden engedélye megvan a Csepel III gázüzemű erőmű felépítéséhez, de a piaci körülmények továbbra sem kedveznek a beruházásnak. Briglovics Gábor emlékeztette lapunkat, hogy a szakmai vélemények is eltérőek azzal kapcsolatban, hogy mikor érdemes Magyarországon erőművet építeni, és az is kérdés, meddig tart az európai szénerőművek reneszánsza. Az Alpiq Csepel tavalyi adózott eredménye negatív volt, az idén már nulla körüli eredmény várható. A svájci hátterű társaság 2000 óta működik Magyarországon, azóta több mint 60 milliárd forintot fektetett be.