A kórházak és a szakrendelők összesen több mint 39 milliárd forintot fizettek ki e szerződések nyomán, ami azt jelenti, hogy egy orvosi, illetve egészségügyi vállalkozás átlagosan 5 millió 383 ezer forint bevételre tett szert.
Az egészségügyben kétféle közreműködői szerződés létezik, az egyikben az orvos személyesen vesz részt az ellátásban, míg a másikat valamely szolgáltatásra (képalkotó diagnosztika, vesekőzúzás stb.) kötik. Mindkettőt az egészségügy forráshiánya szülte: az előbbit a humán-, az utóbbit az anyagi erőforrásé. Az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének elnöke, Molnár Attila elmondta: közreműködők nélkül a magyar egészségügy működésképtelen lenne, csak így tudnak megfelelni a minimumfeltételeknek, kiállítani az ügyeleteket úgy, hogy az orvosok munkavégzésére vonatkozó uniós foglalkoztatási időkorlátot is betartják. Szerinte az elvándorlás nyomán az utóbbi években folyamatosan nő a közreműködők száma, és amelyik régiókban, illetve szakmákban nagy a hiány, ott a piac akár a közalkalmazotti bérnél lényegesen magasabb órabért is kikényszeríthet, sajátos módon tartva itthon azokat, akik még nem mentek külföldre.
A közreműködői kifizetések statisztikái alapján a kórházakban, szakrendelőkben különösen aneszteziológusokból, sebészekből, patológusokból, traumatológusokból, szülész-nőgyógyászokból, bőrgyógyászokból, kardiológusokból és belgyógyászokból nagy a hiány. Az ezekben a szakmákban dolgozó külsősöknek 2013-ban összesen 1-2 milliárd forintot fizettek ki . A legtöbb pénzt, összesen majdnem 5,5 milliárd forintot röntgendiagnosztikára költötték. De a laborvizsgálatokra fordított kifizetések is meghaladták a 2,5 milliárdot. Az egy szerződésre jutó messze legmagasabb éves közreműködői díjat az izotópdiagnosztikában és –terápiára fizették ki: 12 szerződésre egyenként több mint 82 millió forintot.
A GYEMSZI adataiból jól látszik, hol szorít a leginkább a cipő: a városi kórházakban, amelyek összesen 11 milliárd forintot költöttek el így, és a szerződések száma is itt volt a legmagasabb, majdnem 2 és fél ezer. De a rendelőintézetek sem tobzódnak a munkaerőben, itt is több mint 2100 közreműködői szerződés volt tavalyelőtt.
A közreműködői szerződések bérkifizetéseken belüli aránya is különösen a járóbeteg-ellátásban, főleg a néhány évvel ezelőtt uniós forrásokból létrehozott kistérségi rendelőkben magas. Míg a közreműködői díjak aránya például Kisteleken 143, Csongrádon 173, Bicskén pedig majdnem 249 százalékos, a fővárosi szakrendelőkben átlagosan csak 10-20 százalékos.
A fővárost az ország többi részénél még mindig jóval kevésbé érinti az orvoshiány, bár ez önmagában nem magyarázza, hogy míg a Semmelweis Egyetemen a bérköltségnek mindössze a 0,4 százalékát teszik ki a közreműködői szerződések, addig a Debreceni Egyetemen a 48,5 százalékát. Összességében a 39 milliárdot meghaladó kifizetés a teljes 2013-as 311 milliárdos bruttó bérköltség 12,6 százaléka.
