Cégvilág

Még sincs ingyen az ekáer

Akad fuvarozó cég, ahol rendszámonként 5 eurót kérnek partnereiktől, hogy a szállítmányokat bejelentsék az ekáer-rendszerbe. A gyártók szerint az eljárás elfogadhatatlan, míg a fuvarozók a többletmunkával érvelnek. A legnagyobb probléma,, hogy nem tisztázott: egy esetleges büntetés esetén kit milyen felelősség terhel

Egyre több gyártó cég szembesül azzal, hogy a termékeiket fuvarozó vállalkozások pénzt kérnek azért, hogy bejelentsék a szállítmányhoz tartozó rendszámot a március elsején élesedett elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszerbe (ekáer), illetve azért, hogy kiadják a szállítmányhoz tartozó rendszámot annak a partnernek, aki bejelenti majd a szállítmányt. Arra is van példa, hogy a szállítmányozó társaság csak szerződésben foglalt díj ellenében hajlandó tájékoztatni a megbízót a – rendszámra, dátumra vonatkozó – változásokról. Akad olyan szállítmányozó, amely nem szervezi meg addig a belföldi fuvart, amíg nem kap jogosultságot a megbízótól arra, hogy módosítsa a szükséges adatokat az ekáer-rendszerben, majd a szolgáltatás díját kiszámlázza. A megrendelők egy része szerint a díjak mértéke, és ez az eljárás – ami lényegében blokkolja a kamionok útnak indulását – elfogadhatatlan.

„A szállítmányozó és a megbízó piaci pozíciója erős befolyásoló tényező. Van aki nem akar, nem mer, nem tud pénzt kérni a rendszámért, van aki csak akkor kér, ha neki magának kell adatot adnia a NAV rendszerébe belépve, e-mailes bejelentés esetén nem. Rendszámonként 300 forintról, de 3-5 eurós tételekről is tudunk” – mondta lapunknak Holics Szilvia, a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság (MLBKT) kommunikációs és marketingvezetője.
Herczeg Tibor, az Traussnig Kft. ügyvezetője az MLBKT-nak küldött olvasói levelében úgy véli, mivel az ekáer-szám adattartalmáért a szállítmányozó nem felel, a bejelentő érdeke, hogy a rendszámok megfeleljenek a valóságnak. Sok esetben – gyűjtőfuvar, részrakományok, többszöri átrakodás esetén – a szállítmányozónak muszáj beavatkoznia, tehát a megbízónak célszerű biztosítani a hozzáférést a módosításhoz. Például egy éjszakai raktárból való indulás esetén ez gyakorlatilag megoldhatatlan másképpen.

Mindez plusz munka és idő, aminek a költsége Herczeg Tibor véleménye szerint jogosan hárítható tovább. Annak a vállalatnak viszont, aki mindezért pénzt kér, vállalnia kell a felelősséget az esetleg hibásan megadott adatokért. Aki a közreműködésért nem kér pénzt, azt ez a felelősség nyilvánvalóan nem terhelheti.

A szállítmányozó vagy fuvarozó eddig is viselte az ekáer ellenőrzés terheit: egy-egy hatósági vizsgálat például az eddigi tapasztalatok szerint legalább 60 perc, amit sem a magyar, sem a külföldi megbízók nem térítenek meg, sőt, késedelmes szállítás esetén még kötbér is fenyegeti a fuvarozót. A NAV ellenőrei mindeddig nem adtak igazolást az ellenőrzés időtartamáról – érvel az ügyvezető. A Traussnig Kft. egyébként eddig minden megbízójának felajánlotta a lehetőséget, hogy költségek felszámítása nélkül elvégzi az esetleg szükséges módosításokat, de a tévedésekből eredő büntetésekért nem vállalja a felelősséget. Rendszerszintű megoldásra volna szükség – véli Herczeg Tibor.

Karmazin György, az MLBKT regionalitásért és rendezvényekért felelős alelnöke szerint mivel az ekáer-rendelet nem szól arról, hogy a belföldi útszakaszon használt rendszám megadásáért, annak módosításáért a fuvarozó felszámolhat-e külön díjat, nem is tilos pénzt kérni.
A jogszabály az áru mozgásának irányától függően a címzettet vagy a feladót jelöli meg, mint az adatok bejelentésére kötelezettet. „Ha a fuvarozó vállalja a rendszám rögzítését, annak módosítását, ezt már, mint a megbízó „kényelmét” szolgáló szolgáltatást ajánlja, és így díjat is felszámolhat érte” – véli a szakember, hozzátéve: a bejelentés jognyilatkozatnak minősül, és egy esetleges ellenőrzés során a büntetés akár az áru értékének 40 százaléka is lehet. Éppen ezért a bejelentőnek vállalnia kell a felelősséget, az már más kérdés, hogy mekkora mértékben. Az ekáer-ről szóló jogszabály ugyanis nem rendelkezik arról, hogy a hatóság mekkora bírságot szabhat ki adminisztrációs hiba, elírás miatt, és mekkora ez a tétel például akkor, ha minden bejelentésköteles adat hiányzik.

„Ha pontosítanák a szankciókat, a felelősség mértéke mind a megbízó, mind a megbízott részéről meghatározható lenne, és így a szolgáltatási díjat is arányosan lehetne megállapítani” – hívta fel a figyelmet Karmazin György.

Csicsmann Péter, az MLBKT tagi szolgáltatásokért felelős alelnöke úgy véli, egyelőre arra a dokumentumra lehet támaszkodni, amiben a NAV részletes megindokolja, hogy miért és mekkora bírságot szabott ki. Ő is kiemelte azonban: fontos, hogy a felek ne csak a szolgáltatás tartalmában és a díjazásban állapodjanak meg, hanem a felelősség és kárrendezés részleteiben, mértékében is.

Lebukott az almával

Az adóhivatal Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (ekáer-) csoportjának munkatársai 48 tonna bizonytalan eredetű almát találtak egy érpataki telephely ellenőrzésekor. Bár a rendszer a láncolatos áfa-csalások elleni harc egyik fegyvere (a fiktív utazásokat hivatott kiszűrni) az ellenőrzésben szombaton egy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei gazdálkodó bukott le azzal, hogy Lengyelországból érkezett almát akart hazai gyümölcsként értékesíteni. A revizorok a gazdálkodónál olyan számlákat is találtak, amelyekkel a vállalkozás a belföldi beszerzés látszatát kívánta megteremteni. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal szerint feltételezhető, hogy a Lengyelországból érkező gyümölcsöt magyar termék címkével akarták ellátni, és így értékesíteni. MTI


Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek