Cégvilág

Milliós többletteher az Ekáer

Három hónappal az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKÁER) indulása után a vállalkozások 84 százaléka még manuálisan, azaz a munkavállaló által bevitt adatokkal kér Ekáer-számot, az új rendszer éves szinten több millió forint többletköltséget jelent az érintett cégek csaknem fele szerint – derül ki egy márciusban készült felmérésből.

A kutatás célja az Ekáerrel kapcsolatos informatikai megoldások terjedése, illetve az ezzel kapcsolatos 2015-re vonatkozó beruházási szándékok feltérképezése volt. A Pannon Szoftver Kft. megrendelésére, a Success Call Solutions által készített telefonos felmérés nem reprezentatív, de széles körben végezték azt el, a megkeresésre 350 érintett cég válaszolt. A megkérdezettek Magyarországon működő, 300 millió forintos éves árbevételt elérő vagy azt meghaladó vállalkozások voltak, amelyek legalább napi öt Ekáer-köteles fuvart indítanak. Az érintett vállalkozásoknál az IT vagy a logisztikai vezető válaszolt a kérdésekre. Ezzel a felmérés meglehetősen jó képet ad az Ekáer hazai megítéléséről és a vállalkozások alkalmazkodásáról.

A kutatásból kiderül: amellett, hogy a cégek 84 százalékánál még manuálisan kérik az Ekáer-számot, 32 százalékban már szoftvert is telepítettek. Az átfedés oka, hogy a legtöbb vállalkozásnál a szoftver telepítése, élesítése ezekben a hetekben még zajlik, így több cégnél párhuzamosan tesztelik a két megoldást.

A megkérdezettek döntő többsége szerint az Ekáer által megkövetelt éves adminisztráció költségei manuális felhasználás esetén milliós tétel, 24 százalék szerint 0,5-1 millió, 47 százalék szerint 1-5 millió forint lesz az ezzel járó kiadás. Csak a megkérdezettek 12 százaléka véli úgy, hogy az Ekáerrel járó adminisztrációs többletkiadást megússza félmillió forint alatt évente.

A valamilyen szoftveres megoldás választása esetén a költségek a válaszadók szerint csökkennek, amennyiben nem helyben fejlesztett, hanem külön erre a célra kitalált informatikai eszközt vesznek igénybe, a többség (51 százalék) szerint az éves költség mindenképp 1 millió forint alatt maradhat.

A felmérés rákérdezett az egyéb szoftveres beruházásokra is. Ezek szerint a felmérésben részt vevő vállalkozások egy része akár több fronton is fejlesztene. 38 százalék döntéstámogatást elősegítő Business Intelligence szoftvereket kíván beszerezni, 31 százalék mobilapplikációt is szeretne az év végéig, a megkérdezettek 23 százaléka pedig az egymástól távol lévő munkavállalók közös tevékenységét elősegítő megoldást kíván beszerezni. 

A felmérésből kiderül az is, hogy az érintett cégek 48 százaléka egyáltalán nem tervez szoftveres beruházást. Igaz, ezeken belül 35 százalék szerint a szükséges fejlesztést már korábban megvalósították, 14 százalékuk szerint pedig az általuk végzett tevékenység nem igényel komoly szoftveres támogatást. Figyelemreméltó ugyanakkor, hogy az ilyen beruházást nem tervezők 42 százaléka a fejlesztés elmaradásaként az uniós pályázati lehetőségek hiányát jelölte meg.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek