Cégvilág

Lekörözték a betéteket

A lakosságnak 1,5 százalékos kamattal már nagyon nem kell a bankbetét. Ha visznek is pénzt a bankba, nem kötik le. A legnagyobb befektetési alapok sem remekeltek az idén, sok más konstrukció viszont szépen hozott

Az idén tavasszal lekörözték a befektetési alapok a lekötött betéteket. Március végén mindössze 3842,2 milliárd forintot tartottak a háztartások lekötött betétekben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint, február végén pedig a befektetési alapok folyamatosan növekvő állománya a háztartások értékpapír-számláin már megközelítette a 3940 milliárdot. Miközben az alapok állománya történelmi csúcson jár, a lekötött betéteké már csaknem tízéves mélyponton van. A lakosság utoljára 2004. augusztusában kötött le ennél kevesebb pénzt a bankoknál, akkoriban viszont a háztartások pénzügyi vagyona még csak 16 ezer milliárd forint volt, jelenleg pedig már a 37 ezer milliárdot is meghaladja.

Bár a lekötések volumene gyorsan csökken, a bankbetétek állományának visszaesése megállt, a háztartások teljes betétállománya 6800 milliárd forint körül stabilizálódott. Míg 2013-ban és 2014-ben a legtöbb hónapban kifelé áramlott a lakossági megtakarítás a bankokból, az idén februárban és márciusban is került friss pénz a betétekbe. A teljes állomány egyre nagyobb hányada hever azonban lekötetlenül, lassan 3 ezer milliárd forintnyi, vagyis egy év alatt több mint 26 százalékkal nőtt a látra szóló betétek állománya. A jelenség legfőbb oka az alacsony kamatkörnyezet. A lekötött forintbetétekre a bankok márciusban átlagosan már csak 1,6 százalékos kamatot adtak, az euróbetétek kamata ugyanekkora 0,87 százalékos volt. A lakosság pedig valószínűleg úgy gondolkozik, hogy ilyen kis kamatnál többet ér az azonnali hozzáférhetőség.

A befektetési alapokba jellemzően a visszatekintő hozamok miatt áramlik a pénz. Az, hogy újabban a lekötetlen betétekbe lassanként csordogál vissza a pénz, valószínűleg azzal is magyarázható, hogy a lakosság kedvenc alapjai az idén már nem teljesítettek fényesen. A tíz legnagyobb vagyonú konstrukció közül a legjobban teljesítő – ez a Budapest I. állampapíralap – is mindössze 1,14 százalékos hozamot ért el január óta, ami évesítve nem egészen 3,5 százalékot jelent. Igaz, a legnagyobb alapok – az OTP Supra kivételével – jellemzően olyan alacsony kockázatot vállalnak, hogy ennél sokkal többre nem is lehetnek képesek.

A régieket felváltó új kedvencek ugyanakkor kevés kivétellel nem okoztak csalódást. A háztartások körében egyre nagyobb slágernek számító óvatos vegyes alapok három kivételével megverték a bankbetéteket. Érdekesség, hogy ennek a kategóriának a legjobbja egyébként a Quaestor Aranytallér az idén, amely négy hónap alatt több mint 8 százalékot szedett magára, a befektetőinek döntő része viszont a forgalmazó befektetési vállalkozás felszámolása miatt jelenleg nem fér hozzá a befektetési jegyeihez. Ha azonban újraindul a forgalmazás, ők – ellentétben a fiktív vagy valódi kötvényesekkel – a hozamokat is megkaphatják majd.

A kiegyensúlyozott vegyes alapok még jobban teljesítettek, az OTP Paletta és több K&H-s alap kétszámjegyű hozamot ért el az év eleje óta. A svájci frank árfolyamának elszállásán nem bukó abszolút hozamú alapok között is számos jó befektetés volt, a kategória legjobbja az idén az OTP Trend, amely az év eleje óta 9,7 százalékot emelkedett, egy év alatt pedig 30 százalék fölött van a hozama. Az ingatlanalapok és a tőkevédett alapok többsége is többet hozott az idén a betéteknél. A legtöbbet persze a részvényalapokkal lehetett volna nyerni, ezeket a kockázatos befektetéseket viszont a magyar kisbefektetők nem kedvelik.

Az állampapír is versenyez

A bankbetéteknél az állampapírok sokkal többet hoznak fixen, ráadásul a kamatok után csak a 16 százalékos kamatadót kell megfizetni, a további 6 százalékos egészségügyi hozzáárulást nem. A bankbetétekének a dupláját, egy évre 3 százalékos kamatot fizet a Kamatozó Kincstárjegy, amely hetente több tízmilliárd forintnyi lakossági megtakarítást vonz.

A múlt héten az Államadósság Kezelő Központ adatai szerint 31,9 milliárd forintnyit értékesítettek ebből az állampapírból, emellett a 2,75 százalékos kamatot fizető Féléves Kincstárjegyből is elfogyott csaknem egymilliárd forintnyi.

A múlt héten az Államadósság Kezelő Központ adatai szerint 31,9 milliárd forintnyit értékesítettek ebből az állampapírból, emellett a 2,75 százalékos kamatot fizető Féléves Kincstárjegyből is elfogyott csaknem egymilliárd forintnyi. Bankfiók Budapesten. Március végére 3900 milliárd forint alá süllyedt a háztartások lekötött betéteinek állománya -->

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek