BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Lekörözték a betéteket

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
A lakosságnak 1,5 százalékos kamattal már nagyon nem kell a bankbetét. Ha visznek is pénzt a bankba, nem kötik le. A legnagyobb befektetési alapok sem remekeltek az idén, sok más konstrukció viszont szépen hozott

Az idén tavasszal lekörözték a befektetési alapok a lekötött betéteket. Március végén mindössze 3842,2 milliárd forintot tartottak a háztartások lekötött betétekben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint, február végén pedig a befektetési alapok folyamatosan növekvő állománya a háztartások értékpapír-számláin már megközelítette a 3940 milliárdot. Miközben az alapok állománya történelmi csúcson jár, a lekötött betéteké már csaknem tízéves mélyponton van. A lakosság utoljára 2004. augusztusában kötött le ennél kevesebb pénzt a bankoknál, akkoriban viszont a háztartások pénzügyi vagyona még csak 16 ezer milliárd forint volt, jelenleg pedig már a 37 ezer milliárdot is meghaladja.

Bár a lekötések volumene gyorsan csökken, a bankbetétek állományának visszaesése megállt, a háztartások teljes betétállománya 6800 milliárd forint körül stabilizálódott. Míg 2013-ban és 2014-ben a legtöbb hónapban kifelé áramlott a lakossági megtakarítás a bankokból, az idén februárban és márciusban is került friss pénz a betétekbe. A teljes állomány egyre nagyobb hányada hever azonban lekötetlenül, lassan 3 ezer milliárd forintnyi, vagyis egy év alatt több mint 26 százalékkal nőtt a látra szóló betétek állománya. A jelenség legfőbb oka az alacsony kamatkörnyezet. A lekötött forintbetétekre a bankok márciusban átlagosan már csak 1,6 százalékos kamatot adtak, az euróbetétek kamata ugyanekkora 0,87 százalékos volt. A lakosság pedig valószínűleg úgy gondolkozik, hogy ilyen kis kamatnál többet ér az azonnali hozzáférhetőség.

A befektetési alapokba jellemzően a visszatekintő hozamok miatt áramlik a pénz. Az, hogy újabban a lekötetlen betétekbe lassanként csordogál vissza a pénz, valószínűleg azzal is magyarázható, hogy a lakosság kedvenc alapjai az idén már nem teljesítettek fényesen. A tíz legnagyobb vagyonú konstrukció közül a legjobban teljesítő – ez a Budapest I. állampapíralap – is mindössze 1,14 százalékos hozamot ért el január óta, ami évesítve nem egészen 3,5 százalékot jelent. Igaz, a legnagyobb alapok – az OTP Supra kivételével – jellemzően olyan alacsony kockázatot vállalnak, hogy ennél sokkal többre nem is lehetnek képesek.

A régieket felváltó új kedvencek ugyanakkor kevés kivétellel nem okoztak csalódást. A háztartások körében egyre nagyobb slágernek számító óvatos vegyes alapok három kivételével megverték a bankbetéteket. Érdekesség, hogy ennek a kategóriának a legjobbja egyébként a Quaestor Aranytallér az idén, amely négy hónap alatt több mint 8 százalékot szedett magára, a befektetőinek döntő része viszont a forgalmazó befektetési vállalkozás felszámolása miatt jelenleg nem fér hozzá a befektetési jegyeihez. Ha azonban újraindul a forgalmazás, ők – ellentétben a fiktív vagy valódi kötvényesekkel – a hozamokat is megkaphatják majd.

A kiegyensúlyozott vegyes alapok még jobban teljesítettek, az OTP Paletta és több K&H-s alap kétszámjegyű hozamot ért el az év eleje óta. A svájci frank árfolyamának elszállásán nem bukó abszolút hozamú alapok között is számos jó befektetés volt, a kategória legjobbja az idén az OTP Trend, amely az év eleje óta 9,7 százalékot emelkedett, egy év alatt pedig 30 százalék fölött van a hozama. Az ingatlanalapok és a tőkevédett alapok többsége is többet hozott az idén a betéteknél. A legtöbbet persze a részvényalapokkal lehetett volna nyerni, ezeket a kockázatos befektetéseket viszont a magyar kisbefektetők nem kedvelik.

Az állampapír is versenyez

A bankbetéteknél az állampapírok sokkal többet hoznak fixen, ráadásul a kamatok után csak a 16 százalékos kamatadót kell megfizetni, a további 6 százalékos egészségügyi hozzáárulást nem. A bankbetétekének a dupláját, egy évre 3 százalékos kamatot fizet a Kamatozó Kincstárjegy, amely hetente több tízmilliárd forintnyi lakossági megtakarítást vonz.

A múlt héten az Államadósság Kezelő Központ adatai szerint 31,9 milliárd forintnyit értékesítettek ebből az állampapírból, emellett a 2,75 százalékos kamatot fizető Féléves Kincstárjegyből is elfogyott csaknem egymilliárd forintnyi.

A múlt héten az Államadósság Kezelő Központ adatai szerint 31,9 milliárd forintnyit értékesítettek ebből az állampapírból, emellett a 2,75 százalékos kamatot fizető Féléves Kincstárjegyből is elfogyott csaknem egymilliárd forintnyi. Bankfiók Budapesten. Március végére 3900 milliárd forint alá süllyedt a háztartások lekötött betéteinek állománya -->

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.