Prágai multimilliomos fűt majd a fővárosnak

Megvette a Budapesti Erőmű Zrt. (BE) 95,5 százalékát a prágai székhelyű EP Energy-csoport a francia EdF-től az Ihned cseh gazdasági hírportál keddi közlése szerint. Az EP Energy tulajdonosa Daniel Křetínský cseh multimilliomos. A tranzakciót a magyar versenyhivatalnak, valamint a francia gazdasági minisztériumnak is jóvá kell hagynia.

Az EP Energy Csehország legnagyobb hőtermelője, és a Cseh Energetikai Művek (ČEZ) után a második legnagyobb áramtermelője az MTI összefoglalója szerint. Jelen van Szlovákiában és Németországban is. Az EP Energy kezeli az Energetický a průmyslový holding (EPH) energetikai tevékenységének jelentős részét, amelyben Daniel Křetínský mellett Patrik Tkáč és a J&T pénzügyi csoport is tulajdonos.

Az EPH-hez mintegy negyven cseh, szlovák, német és lengyel energetikai cég tartozik a szénbányászat, az áramtermelés, a hőtermelés, az áramelosztás, valamint a villamosenergia- és gázkereskedelem területén.

Az eladott BE adja Budapest távhőellátásának 60 százalékát. A társasághoz tartozó kelenföldi, újpesti, kispesti erőművek a magyar áramtermelés 2,2 százalékát állítják elő. A BE legnagyobb tavalyi beruházása a kelenföldi gőzturbina első házfelbontásos főjavítása és az újpesti gázturbina esedékes forró gázúti ellenőrzése volt a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) adatai szerint. Az IM-nek leadott beszámoló alapján a BE konszolidált árbevétele 64,4 milliárd forintról 55,5 milliárd forintra, az üzemi eredménye pedig 4,1 milliárdról 3,6 milliárdra esett 2014-ben. Összességében mégis veszteséges lett a pénzügyi műveletek megugrott mínusza miatt.

A BE eladása abból a szempontból nem hoz változást, hogy a társaság külföldi ellenőrzés alatt marad. Külföldi dominancia jellemzi a hazai erőműszektor egészét is. A fő ellensúlyt a hazai erőművi kapacitások 32,6 százalékát tulajdonló MVM adja. Az állami csoporthoz a Paksi Atomerőmű, a Vértesi Erőmű és a kisebb MVM Gter tartozik. Mögötte a második legnagyobb súlyú áramtermelő 11,2 százalékkal a Mátrai Erőmű. A létesítményt ellenőrző társaságban az MVM-nek szintén van bő 26 százaléka, és hamarosan lehet további közel 51 százaléka is. Ez utóbbi szelet jelenleg a német RWE-é, amely nemrég egy olyan megállapodást kötött az MVM-mel, amely alapján várható, hogy átadja partnerének a Mátrai Erőműben lévő részét. Az erőműtársaságban a szintén német EnBW-nek is van majdnem 22 százaléka.

A beépített kapacitások 10,6 százaléka a Tisza Erőműhöz köthető, amely azonban tavaly semennyi áramot sem termelt. Tulajdonosa az Invest Finance Consulting, amely a svédországi Energen Power Holding AB kezében van. A MET Power AG 10,1 százaléknyi kapacitással rendelkezik a GdF-től tavaly megvett Dunamenti Erőművön keresztül. A MET-ről nem lehet pontosan tudni, hogy pontosan mekkora hányada van magyar kézben, csak azt, hogy a tulajdonlás külföldi érdekeltségeken keresztül történik. A németországi E.Oné Magyarország legkorszerűbb, a kapacitások 6,2 százalékát lefedő, de tavaly csak mutatóba beindított gönyűi erőműve, E.On Erőművek néven, és tavaly még E.On-tulajdonú volt a már a Veoliához tartozó Debreceni Kombinált Ciklusú Erőmű is. A svájci Alpiq-é a kapacitások 4,7 százalékát képviselő Csepeli Áramtermelő, e mögött pedig már csak a most gazdát cserélő Dunamenti Erőmű áll a nagy erőművek között. Ez is jóval kevesebbet termelt a lehetségesnél, mert míg a beépített kapacitások 4,7 százaléka köthető hozzá, addig a tényleges termelésből csak a fenti 2,2 százalékkal vette ki a részét.