Vezércsere az MVM Net-nél

Krénusz Kornél az MVM Net új vezérigazgatója – tette közzé a cég nemrég. A háromtagú igazgatóság is megújult, a régi vezetésből csupán egy tag maradt. Krénusz az MVM Net alapító vezérigazgatóját váltja: Téren Róbert Ferenc a megalakulás, vagyis 2012 márciusa óta vezett, és építette egyre nagyobbra az állami céget, folyamatosan újabb hálózati rendszereket építve és állami megbízásokat elnyerve. Távozása a látványos növekedés ellenére aligha lehetett meglepetés: az MVM új vezetése nem várt sokáig a személycserékkel a szatelitcégeknél sem. A személycserét ráadásul alátámasztja az is, hogy mostanában az MVM Netnél nem pontosan az eredeti tervek szerint mentek a dolgok.

Az MVM Net tavaly márciusban nyerte el például a 450-es frekvenciát a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságtól (NMHH), és vállalta, hogy a közszolgáltatások számára országos hálózatot épít. A cél egy olyan alternatív adatátviteli hálózat létrehozása volt, amely a gépek közötti kommunikációt szolgálja: alapvetően az energetikában használt okosmérők adatainak továbbítására épül, de a városi tömegközlekedéstől, a járási hivatalokon át az elektronikus útdíjfizetési rendszerig szolgálta volna mindazon adattovábbítási igényt, amelynek elég az az alacsony sebesség, amelyet a hálózat biztosítani képes.

Aztán kiderült, hogy az eredeti terv nem túl jó, hiszen a CDMA hálózat tényleg lassú és korszerűtlen volna, kevés előfizetővel, áttértek tehát egy új számításra, amelyben már a nagy adatátviteli kapacitást is megcélozták. Az LTE technológia bevezetéséhez azonban újra kellett pályáztatni a beszállítókat – ez hosszabb időbe telt a vártnál is. A cég így minden határidőt lecsúszott, az NMHH megbüntette 12 millió forintra, mert nem teljesítette a vállalásokat (eredetileg januárra kész kellett volna lennie a hálózatnak kilenc nagyvárosban és az egy számjegyű utak mellett), és június 30-ig adott időt az első szakasz építésére. Ennek átadásáról nincs hír, a cég és az NMHH is hallgat az ügyben, miközben egyre nagyobb a kétség, hogy a rendszerre így szükség van-e egyáltalán.

A kormányzatot ugyanis ma is remekül ki tudja szolgálni a három mobilcég (jól működik a rendszer például az elektronikus pénztárgépeknél), ráadásul a működtetés sem drága, hiszen egyre inkább olyan sávokon zajlik a kommunikáció (GPRS-en), ahol a normál előfizetők már nem is tévednek: a 4G korszakában már az előző generációs adatáviteli sebesség is lassú, nemhogy a kettővel azt is megelőző. Az állami LTE persze alternatív internetes hálózat kiépítését tenné lehetővé, de itt a megtérülés már kétséges – a gépek közötti kommunikációhoz ez a rendszer túl drága. Az új állami rendszer egyre többe kerül: eredetileg 10 milliárd forintos kiépítéssel kalkuláltak, majd 13 milliárdosról beszéltek, ám most már 18 milliárdos költségkalkuláció hallható. A költségek növekedése mellett ráadásul az előfizetők is fogynak: az okosmérők nem nyerték el a nagyközönség tetszését, hiszen a próbák szerint a magyarok ezzel így nem spórolnak. Az állam számára a telepítés erőltetése az úgynevezett hálózati veszteség pontos becslése miatt lett volna fontos, ám miután a szolgáltatók az államhoz kerültek, ez már nem annyira érdekes.

A probléma, hogy az új 450-es rendszer megtérülését éppen az okosmérőkre alapozták, ebből lett volna a becslések szerint a legmodernebb rendszerben is a legnagyobb bevétel, hiszen 40 millió készülék is lehetne az országban ebből (ehhez képest a kormányzatnak vagy a közlekedési cégeknek szolgáltatni adatátvitelt szinte semmiség). Csakhogy az okosmérés az új elképzelések szerint kevesebb készülékkel valósulna meg (inkább nagyobb egységekben, mint egyénileg), ez kevesebb órát és kisebb igénybevételt jelent. A házon belüli megtérülés kétséges, vagyis a szolgáltatást a piacon kellene árulni – csakhogy ott immár négy szolgáltatóval kell versenyezni az adatátviteli megbízásokért.