Visszalépett az Aranyboksa

Egyelőre elmarad az Aggtelek mellett tervezett lignitbánya nyitása, mert az erre vonatkozó engedélykérelmet visszavonta az Aranyboksa Kft. a Napi Gazdaság értesülése szerint. A tervezett beruházás és annak lefújása is több okból érdekes.

Egyrészt a vállalkozásnak ez már nem az első ilyen kísérlete az észak-magyarországi Teresztenye, Szőlősardó és Égerszög térségben, másrészt túl sok pénze nincs a projektre, amelynek az indítása egyébként is aggályos a természetvédelmi terület közelsége miatt. Végül egy új lignitbánya nyitása sokak szerint problematikus a tüzelőanyag viszonylag kis fűtőértéke, ám annál környezetkárosítóbb hatása miatt.

Nem kizárt, hogy az Aranyboksa éppen amiatt tett le (nem tudni, mennyi időre) a beruházásról, mert a médiában már többször megjelent, hogy túl közel látna a munkához az Aggteleki Nemzeti Parkhoz, hogy a lignit nem is mindenütt szállítható az adott térségben, a bányászattal a levegőbe kerülő por pedig egészségkárosító.

Lapunk nem érte el a társaság többségi tulajdonosát, Rónai Kálmánt, hogy feltehesse kérdéseit, így nem tudta meg azt sem, hogy a tavaly hétmillió forint árbevételt elért és 26,5 milliós saját tőkével rendelkező mikrovállalkozásnak miből lett volna pénze a bányászatra. Igaz, 2010-ben még 19 milliós árbevétele volt a cégnek. 2013-ban kapott is kutatási engedélyt egy 32,8 hektáras területre a társaság, amely alapvetően idegenforgalommal, magas- és mélyépítéssel, valamint pályázatírással foglalkozik, bár a bejegyzett tevékenységlistája alapján több tucat ipari és kereskedelmi ágban lát még fantáziát.

Az Aranyboksa Aggtelek-közeli tervei már 2012-ben is reflektorfénybe kerültek. A Magyar Hírlap akkori írása szerint a falusi turizmusból élő helyiek féltek, hogy a lignitbánya majd elriasztja a vendégeiket, és elpanaszolták, hogy a bányanyitásról nem is tájékoztatták őket. Minderről Rónai Kálmán akkor azt mondta a Borsod Online-nak, hogy nem is akar bányát nyitni, csak egy vendégházat építene az általa négy éve vett területen. Igaz, ehhez létesítene egy halastavat, de mivel az arra kiszemelt helyszínen, a föld alatt szén is van, azt előbb onnan ki kell bányászni. A szenet helyben felhasználnák, elszállításáról szó sincs.

Ennek némiképp ellentmond az a Borsod Online által idézett 2011-es kérelem, amelyet az Aranyboksa Kft. adott be a zöldhatósághoz. E szerint a cég nagyjából húsz éven át szeretne szenet bányászni a lakosság számára, egy körülbelül 24 hektáras lignitbányában. A várható termelési kapacitás évi 50 ezer tonna lett volna. Rónai Kálmán erre ragálva is azt közölte a lappal, hogy nem akar bányászni.

Az Aranyboksa többségi tulajdonosa birkózó volt, több tisztség megszerzése mellett pedig egészen a magyar olimpiai bizottsági tagságig és a Magyar Birkózó Szövetség alelnöki posztjáig vitte. Ő a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Birkózó Szövetség elnöke is, ami azért érdekes, mert a szövetség alelnöke nála jóval többre vitte a bányászatban. Ifj. Orbán Győző veterán birkózó (a miniszterelnök testvére) az édesapja által indított dolomitbányászatban érdekelt. A családi cégek tevékenysége az évek során finomőrlemény-előállítással, tőzegbányászattal és logisztikai feladatokkal bővült.