A magyar sörpiac 2014-ben pozitív eredménnyel, 0,8 százalékos növekedéssel zárt. Az esős, hűvösebb nyár kedvezőtlen értékesítési hatásait ellensúlyozta a labdarúgó-világbajnokság – válaszolta lapunk kérdésére a Borsodi Sörgyár Kft., amely erős aktivitást mutatott tavaly a vb-s promóciókkal.
Ugyanakkor az idei év volumenéről szűken csak annyit mondott: egyelőre korai lenne érdemben nyilatkozni, hiszen a szezon nemrég indult, ám bíznak benne, hogy a 2015-ös év is jó eredménnyel zárul. (A sörszövetség tavaly 2 százalékos volumen növekedésről beszélt, ám a tagok saját termelése 1,37 százalékkal csökkent, ami az import jelenlétének erősödését jelenti. Ez nagyjából 0,8 százalékos értékbeni növekedést jelenthetett.)
Kérdés ugyanakkor, hogy a piac valóban jó irányba tart-e, ugyanis az utóbbi években a kifejezetten erős szuperprémium-kategória lemorzsolódni látszik. A Borsodi szerint Magyarországon általános trend a gazdaságos árú termékek piaci térnyerése, ami alól a sörpiac sem kivétel. Ennek ellenére a prémiumkategóriás sörök stabilan őrzik pozíciójukat, és jól teljesítenek. Ráadásul az elmúlt öt évben a piacra „szakadt” a vendéglátóiparban a feltörekvő kézművesszektor, amely számottevő volument generáló márkákat is képes felmutatni.
A kézműves söröket és gyártóikat is folyamatosan figyelemmel követi a Borsodi. Szerintük a kézműves sörök hatása iparági szinten nem jelentős. Emellett fontosnak tartják, hogy a cég portfólióstratégiáját a piaci kereslet diktálja, és ne a versenytársak.
Az utóbbi időben fizetőképessé vált új generáció fogékony az igényes sörfogyasztásra, és a gyártóknak követniük kell az igényeiket. Növekvő a tábora az ízesített sörök fogyasztóinak is: a teljes piac 6,24 millió hektoliter, és mintegy 5-6 százaléka ízesített sör, amelyet ma már az elemzések szerint jellemzően nem csak nők fogyasztanak. A bevezetést követő dinamikus fejlődés után 2014-ben nem volt jelentős változás az ízesített sörök értékesítési mennyiségében, mivel a tavalyi július–augusztus hónap hűvösebb időjárása nem kedvezett az eladásoknak.
A Tesco-Globál Áruházak Zrt. eddigi adatai szerint azonban az előző évhez képest megnövekedett napsütéses órák száma, úgy tűnik, pozitív hatással van a magyar sörfogyasztásra. Nagyjából hasonló választ adott a Spar Magyarország Kft. is. Az óvatosság annak is tulajdonítható, hogy a tavalyi futball-vb kissé megzavarja az összehasonlítást.
Az idén nincs semmilyen kiemelt sportesemény, a sört a fogyasztók nem „kötelező jelleggel”, hanem kedvtelésből isszák, ami nyilvánvalóan kedvez a drágább, jobb minőségű termékeknek (de nem feltétlenül növeli a mennyiséget). Ennek megfelelően a Tesco és a Spar egybehangzó véleménye szerint náluk idén (a korábbi piaci ternddel szemben) van elmozdulás a prémium és a szuperprémium irányába, de ezzel együtt az olcsóbb termékek is tartják a pozíciójukat. Mindez tavalyhoz képest (amikor a volument generáló, de alacsony nyereségtartalmú termékek voltak kelendőbbek) jobb nyereséget hozhat idén a gyártóknak, még ha volumenben végül nem is lesz jelentősebb elmozdulás.
A kánikula nem használ
A sör sem feltétlenül fogy nyakló nélkül a kánikulában. A dinnyéhez hasonlóan a terméknek a nagy meleg sem kedvez. Elsősorban azért, mert a kánikulában bizonyítottan kevesebbet vásárolnak a fogyasztók mind iparcikkekből, mind élelmiszerből – jegyzi meg a Blokkk.com szakportál. A sörnek is van impulzusjellege, vagyis az eladás helyén dől el, hogy a fogyasztó beteszi-e a kosarába a terméket, vagy nem. Ha a meleg miatt inkább otthon marad a hűtőtt lakásban vásárlás helyett, akkor aligha erősödik a termék forgalma.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.