A kétoldalú gazdasági kapcsolatok is fontos szerepet kapnak Vang Ji kínai külügyminiszter hétfőn kezdődött, kétnapos indiai látogatása során, amely újabb fontos esemény a két ország közeledésében. Peking már teljesítette is Delhi egyik legfontosabb kérését: feloldotta a ritkaföldfém mágnesekre, műtrágyára és alagútfúró berendezésekre vonatkozó exporttilalmat, és sajtóinformációk szerint meg is kezdődött ezeknek a termékeknek a szállítása az indiai megrendelőkhöz.
A kínai–indiai közeledés egybeesik Donald Trump amerikai elnök kereskedelmi háborújával, amely Indiát összesen 50, Kínát pedig a meghosszabbított vámtűzszünetnek köszönhetően egyelőre 30 százalékos tarifával sújtja. A közeledést azonban ez csak felgyorsítja, mivel már korábban megkezdődött: tavaly megállapodtak a vitatott határ menti járőrözésről, az év elején pedig a légi közlekedés újraindításáról.
A műtrágyaexport tilalma az indiai mezőgazdaságot, az alagútfúró gépeké infrastrukturális projekteket hátráltatott, a ritkaföldfémeké és a belőlük készült mágneseké pedig az autóiparban okozott súlyos hiányokat.
A világ többi részéhez hasonlóan India is Kínától függ, bár a világ harmadik legnagyobb készletével rendelkezik ezekből a kulcsfontosságú alapanyagokból. A New Indian Express tudósítása szerint
tavaly 540 tonna ritkaföldfém mágnest importált Kínából;
ez a teljes behozatal több mint 80 százaléka. Áprilisban azonban Peking exportengedélyhez kötötte hét elem és a belőlük készült mágnesek exportját, így az gyakorlatilag leállt.
Vang Ji kínai külügyminiszter és indiai partnere, Szubrahmanjam Dzsajsankar július óta már harmadszor egyeztetett hétfőn Delhiben, ahol fogadja őt Narendra Modi kormányfő is. Kína és India a BRICS alapító tagja, és a csoport tagjai közösen lépnek majd fel az amerikai vámok ellen.
„Konstruktív párbeszédet folytatunk a gazdasági és kereskedelmi kérdésekről, zarándoklatokról, emberek közötti kapcsolatokról, a folyókkal kapcsolatos adatok megosztásáról, a határ menti kereskedelemről” – értékelte a megbeszélést Dzsajsankar, aki szerint az egyeztetések hozzájárulhatnak egy stabil, kooperatív és előremutató kapcsolathoz a két ország között.
Az egyeztetések pedig a legmagasabb szinten folytatódnak,
Modi ugyanis hét év után ismét Kínába látogat,
hogy részt vegyen a Sanghaji Együttműködési Szervezet csúcstalálkozóján. Sajtójelentések szerint az esemény alkalmából tárgyalóasztalhoz ül majd Hszi Csin-ping kínai elnökkel is, bár ezt még hivatalosan egyik fél sem erősítette meg.
Azt viszont Dzsajsankar megerősítette, hogy India „tisztességes, kiegyensúlyozott és többpólusú világrendet szeretne, beleértve a többpólusú Ázsiát is”.
„Amikor a világ két legnépesebb országa találkozik, akkor természetesen a nemzetközi helyzetet is megvitatják. A reformált multilateralizmus napjaink követelménye. A jelenlegi helyzetben egyértelműen elengedhetetlen a globális gazdaság stabilitásának fenntartása és erősítése is” – tette hozzá.
Trump vámpolitikája aláássa a negyed százada erősödő amerikai–indiai kapcsolatokat, és a politikai bizalom megromlása Újdelhi és Washington között kedvez Pekingnek.
A The New York Times kiemelte, hogy a Modi-kormányzat nagyon óvakodik kihívni a közvélemény haragját amiatt, hogy májusban Kína segítette a pakisztáni hadsereget az indiai erőkkel való összecsapásban. Ez újabb jele annak, hogy mennyire szeretné Delhi javítani a kapcsolatokat Pekinggel.
Kína ugyanis tőke- és technológiai forrásként kritikus fontosságú ellensúlyt nyújt Indiának és a többi fejlődő országnak
a „Trump okozta felfordulásban”, írta a Times of Indiában megjelent véleménycikkében Didzsaj Gokále volt pekingi indiai nagykövet. Ennek következtében „Kína vonzóbban néz ki, mint bármikor az elmúlt öt évben” – tette hozzá.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.