A brit kormány már csaknem a háromnegyedét visszaszerezte annak a 20,5 milliárd fontnak, amelyet a pénzügyi válság során költött a Lloyds Banking Group megmentésére: mint George Osborne pénzügyminiszter tegnap bejelentette, a tárca már csak 13,99 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkezik az ország legnagyobb lakossági bankjában.
A kormány 2013 végén kezdte el leépíteni 39 százalékos részesedését, eleinte kiválasztott intézményi befektetőknek, majd tavaly decemberben bízta meg a Morgan Stanley-t a maradék 24,9 százalék értékesítésével. Azt nem közölte Osborne, hogy a legutóbbi ügyletet milyen áron bonyolították le, de azt igen, hogy a kormány összesen közel 14 milliárd fontot nyert már vissza. A Rothschild elemzői júniusban úgy becsülték, hogy a brit kormány a végén akár 5,3 milliárd font haszonnal jöhet ki a Lloyds megmentéséből, figyelembe véve a díjbevételeket, illetve a készpénzállomány igénybevételét.
Az idei első fél év mindenesetre nem ezt mutatta: a Lloyds a vártnál alacsonyabb, 1,2 milliárd font adózott eredménnyel zárt, mert 1,4 milliárd fontot volt kénytelen leírni szabálytalan hitelbiztosítási ügyletek miatt.
A brit befektetők nem a Lloydsszal kapcsolatos hírekre számítottak tegnap, miután vasárnap olyan információk szivárogtak ki, hogy a kormány bejelenti a Royal Bank of Scotlandben (RBS) meglevő 79 százalékos állami tulajdon eladásának megkezdését. Annak idején 45,5 milliárd fontot vitt el az adófizetők pénzéből a 2008-ban csődközelbe került RBS megmentése; ez részvényenként 5 fontos árat jelentett, a mostani árfolyam 3,3 font körül van.
Az RBS, illetve a Lloyds állami tulajdonrészét az UK Financial Investment (UKFI) kezeli; az idén tavasszal kezdődött ötéves parlamenti ciklus alatt akarják eladni az RBS-részesedés háromnegyedét. Az UKFI tegnap tőzsdezárás után jelentette be, hogy megkezdi az értékesítést: 600 millió eladásával bíznak meg négy nagy befektetési bankot, összesen mintegy kétmilliárd font értékben.
A manőver végeztével 73,2 százalékra csökken az állam tulajdonrésze. Az RBS a múlt héten 153 millió font veszteségről számolt be az első fél évre, szemben az egy évvel korábbi 1,4 milliárdos profittal. A mínuszt főleg az magyarázza, hogy a banknak 1,3 milliárd font tartalékot kellett képeznie büntetésekre a különféle banki botrányokban való érintettsége miatt, és a vezérigazgató, Ross McEwan figyelmeztetett, hogy még újabbak is előjöhetnek.
A botrányok miatti büntetések súlyáról az HSBC Holdings vezetése se feledkezhet meg: a devizaárfolyam-manipulációkban, illetve adóelkerülési ügyekben játszott szerepe miatt már eddig is dollármilliárdokat fizetett ki a piaci értéke alapján a legnagyobb európai banknak számító pénzintézet. Tegnap közzétett gyorsjelentésében az HSBC jelezte, hogy az eddig tervezett 550 millióról 1,4 milliárd dollárra emeli az ilyen célokra félretett tartalékot.
Ettől függetlenül az első fél évre a vártnál jobb adózás előtti eredményről számoltak be: az egy évvel korábbit csaknem 10 százalékkal meghaladva 13,63 milliárd dollárt ért el a globálisan is rendszerszintű fontosságúnak tekintett bankcsoport. A Tier 1 tőkemegfelelési mutatót 11,6 százalékra tudták növelni az egy évvel korábbi 11,1 százalékról.
Kivonul Brazíliából az HSBC
Az eredmények bejelentésével egy időben az HSBC közölte, hogy 5,2 milliárd dollárnak megfelelő összegért eladja brazíliai leányvállalatát a helyi Banco Bradescónak. Az HSBC-leány csak 2,3 százalékos részesedést tudott elérni a brazil piacon (több mint 850 fiókkal és 21 ezer alkalmazottal). Stuart Gulliver, a csoport vezérigazgatója négy éve hirdette meg azt a stratégiát, hogy vonuljanak ki azokból az országokból, ahol nem elég eredményesek: 2011-ben még 87 országban működött az HSBC, ezt 72-re akarják csökkenteni. A Reuters értesülése szerint közel állnak ahhoz is, hogy megállapodjanak a veszteséges törökországi érdekeltség eladásáról: a vevő az ING lehet, a vételár 700-750 millió dollár.
