Kazáncsere: nagy haladékot kapott a lakosság
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságFigyelembe véve a lakossági érdekeket és a szektorban dolgozó kereskedők, gyártók, forgalmazók, szerelők érdekeit, a kazánokra vonatkozó új szabály bevezetése 2015 szeptember 26-áról 2016 július 1-jére tolódik - jelentette ki Marczinkó Zoltán István, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára a Világgazdaság „A nagy energiaforduló” című konferenciáján. A nem lakossági fogyasztók esetében nincs módosítás – válaszolta egy kérdésre.
Az eddig hatályos rendelkezés úgy szólt, hogy szeptember 26. után már csak 86 százalékosnál magasabb hatásfokú berendezések telepíthetők. A kereskedők és – elsősorban – a lakossági vásárlók is várták azt a módosítást, amely szerint a háztartások az előbbi időponthoz képest néhány hónap haladékot kapnak az uniós szabályozás szerint is elvárt átállásra.
Marczinkó Zoltán István hangsúlyozta: a határidő kitolásáról a kormány tegnap döntött. „Szeretnénk lehetőséget adni a kereskedőknek, hogy a raktáraikban lévő 20 ezer kazánt beszereljék” - emelte ki.
Marczinkó Zoltán István a konferencián kérdésre válaszolva kiemelte: az Igazságügyi Minisztérium azon az állásponton volt, hogy a szeptember 26-a legvégső határidő legyen. Az NGM ennek ellenére az uniós kötelezettségszegési eljárást kockáztatva hosszabbította meg a határidőt – mondta el a helyettes államtitkár. Vagyis meghallgatták a szakmai érveket.
"Örömmel üdvözlöm a kazáncserére vonatkozó határidő meghosszabbítását" – mondta Versits Tamás, a Magyar Gázipari Vállalkozók Egyesületének elnöke az eseményen.
Mi az ErP?
Az uniós ErP direktíva ahhoz az Európai Unióban több éve megfogalmazott célkitűzéshez kapcsolódik, amely alapján a közösség tagállamainak 2020-ra el kell érniük bizonyos, elsősorban a környezetvédelemhez köthető mutatószámokat. Ez a már „20-20-20-as” néven ismert terv, vezette be a Világgazdaság A nagy energiaforduló címmel rendezett konferenciáján az esemény témáját a konferencia moderátora, Szilágyi László, a Merkapt Épületgépészet Zrt. igazgatósági tagja.
Vége lesz az olcsó szilárd tüzelésű berendezések korszakának
Az új uniós előírások azzal járnak együtt, hogy vége lesz az olcsó szilárd tüzelésű berendezések korszakának – mondta Fazakas Miklós, a Magyar Szabványügyi Testület gázkészülékek bizottságának elnöke.
Fazakas Miklós a fűtőberendezésre vonatkozó öt új ErP-rendelet ismertette.
Az energiarendszerek címkézése a végfogyasztóknak szól
Prikk Imre, a Bravo-Gáz Kft. ügyvezetője is tartott előadást, méghozzá a Az energiarendszerek címkézéséről.
Prikk Imre, illetve munkatársa, Gáspár Szandra az energiarendszerek címkézéséről tartott előadásban kiemelték: az energiafogyasztást és a CO2-kibocsátást jelző címkék korábban már több terméknél, így a mosógépek, hűtőszekrények, szárítógépek, televíziók, autók esetében is alapvetővé váltak.
Energiahatékonyság: az új uniós ciklusban a lakossági beruházások is kapnak EU-forrást
A mostani hétéves ciklus lényeges újdonsága, hogy már a lakossági energiahatékonysági beruházások is kaphatnak uniós forrásokat – hangzott el a Világgazdaság gázkészülékek cseréjéről szóló konferenciájának panelbeszélgetésén, amelyen az energiahatékonysági beruházások hitellehetőségeiről és a kormányzati támogatási konstrukciókról volt szó.
„2014-2020-közötti uniós fejlesztési ciklusban jelentősen megnőttek az energiahatékonyságra fordítható források az előző hétéves periódushoz képes” – emelte ki Szalai Gabriella, a Magyar Energiahatékonyság Intézet (MEHI) programigazgatója.
Hőszivattyúk elterjedését a gáz és az áram ára közötti különbség nagyban befolyásolja
A hőszivattyúk alternatívát nyújthatnak a gázkészülékes fűtési megoldással szemben – mondta Kocsis László, a Samsung Electronics Magyar Zrt. műszaki igazgatója.
Elmondta: külföldi példák azt mutatják, hogy ahol kisebb a gáz, illetve a villanyáram ára közötti különbség, ott jóval hamarabb kezdték el a hőszivattyúk alkalmazását.
