Kis hűtőtornyok Paks II.-höz

A tegnapi nyilvános eszéki közmeghallgatáson válaszolt először Aszódi Attila, a paksi bővítésért felelős kormánybiztos a Paks II. Zrt. igazgatósági tagjaként a rendezvényen elhangzott kérdésekre. Az eseményt még tíz hasonló követi, az espooi egyezmény elvárásainak eleget téve.

Előadásában Aszódi Attila hangsúlyozta, hogy a majdani építkezés egyetlen környezeti hatása a por és a zaj lesz, a normál üzemeltetésé pedig a Duna hőmérsékletének adott határ alatt való tartása. A ma működő blokkok 100 köbméter vizet vesznek ki a Dunából másodpercenként egy külön csatornán és szivattyúval, a felmelegedett vizet mintegy 10 fokkal megmelegítve engedik vissza, szintén külön csatornán. A tanulmány szerint akkor nem kell kedvezőtlen hatástól tartani, ha 2,5 foknál nem melegebb a vízben megjelenő hőcsóva. A mérések szerint e hőcsóva nem lesz melegebb, mint most, de hossza a mostani két kilométer helyett eléri a 11 kilométert, amikor mind a hat blokk egyszerre működik, és egy kilométeres, ha már csak a két új blokk üzemel.

Árvíztől nem kell tartani a telephely magassága miatt, és Aszódi Attila válasza szerint a túl alacsony vízszinttől sem. Utóbbi esetben csökkenthető a reaktorok teljesítménye, de a berendezések le is állíthatók. A mostani blokkok állták az e nyári öt hőhullámot is, ráadásul a folyó apadása jellemzően októberre esik, amikor hűvösebb van. Extra alacsony vízszint esetén bevethető a biztonsági rendszerek hűtésére a Duna melletti, parti szűrésű kutak rétegvize, egy közeli vízmű és a halastavak vize, és épül egy biztonsági rendszer is kis biztonsági hűtőtornyokkal.

Aszódi Attila bemutatta a két új blokk biztonsági rendszerét, annak tervezési elveit, külön részletezve Paks II. „Fukusima-biztosságát”. A kérdések többsége így is egy esetleges üzemzavar hatásaira, a sugárzó hulladékra és a normál üzem környezetvédelmi kockázataira vonatkozott. Volt, aki a kipróbálatlan passzív rendszerekben nem bízott, mások a még át sem adott leningrádi atomerőmű referenciára való alkalmasságát vonták kétségbe, megint mások a sugárzás hatásaitól tartottak. A válasz szerint üzemzavar esetén a maximális sugárzó hatás annyi lehet, mint egy fogászati röntgené. A magyarországi lakosság esetében a megengedett sugárzó hatás 90 mikrosievert/év, ennek legfeljebb a tizede jelentkezhet Zágrábban. (Vagyis sem Horvátországban, sem más országokban nem jelentkezik semennyi.)

A referencialétesítmény első blokkját jövőre adják át, de már rendelkezésre állnak azok az adatok, amelyek a hazai környezetvédelmi engedélyezéshez szükségesek. Az oroszországi erőmű már működik, amikor a magyarországi építését elkezdik.

A kis- és közepes radioaktivitású hulladékok tárolására már épült egy tároló Bátaapátiban, eredetileg a már működő atomerőmű számára, de a 250 méter mélyen lévő létesítményben elhelyezhető az új blokkok hulladéka is. A nagy aktivitású hulladékok lerakója vélhetőleg a Nyugat-Mecsekben lesz, döntés nincs, a vizsgálatok régóta folynak. E tárgyban Magyarország nemzeti programot készített, amelyet augusztusban nyújtott be az Európai Bizottságnak. A terv szerint a kiégett kazettáknak épül egy átmeneti tároló az atomerőmű területén, de a hulladékok az államközi megállapodás szerint Oroszországba is visszaszállíthatók ideiglenes tárolásra vagy újrahasznosításra. Az EU elvárja, hogy minden ország maga gondoskodjon az érintett hulladékáról.