Kiteríti kártyáit a Hungrail
A liberalizáció önmagában már nem generál további versenyképesség-javulást a hazai vasútpiacon sem, viszont olyan okok rongálják a terület szereplőinek hatékonyságát, amelyek az ágazatot jelentős hátrányba hozzák más modalitásokkal szemben.
A Hungrail Magyar Vasúti Egyesülés árufuvarozási bizottsága szerint ezért reális cél lehet a kormányzati szereplők vasútbarátságról szóló nyilatkozatainak aprópénzre váltása, vagyis annak elérése, hogy a vasúti árufuvarozás ne legyen fajlagosan drágább, mint más, nagyobb környezeti terheléssel járó szállítási módok.
Ez azért is fontos, mert a legtöbb nemzeti piacon leállt a vasúton szállított áru mennyiségének növekedése, és középtávon a csökkenés sincs kizárva. Ennek a szakmai szervezet szerint azzal lehetne elejét venni, hogy a kontinentális forgalomban legalább 500-600 kilométert megtevő, ma jellemzően ponyvás kamionokban szállított áru egy része átterelődjön az intermodális forgalomba.
Ehhez viszont biztosítani kell a vasúton megtett „utolsó kilométerek” színvonalas és költséghatékony kiszolgálását. Ebbe besegíthetne a nemzeti szabályozás akár a vasúthálózat, akár a kiszolgálólétesítmények fejlesztését érintő intézkedések terén. Szükség lenne arra is, hogy a hazai vasúti szabályozás ne térjen el úgy a környező országokétól, hogy e különbség kedvezőtlen hatást gyakoroljon az itteni vasúti áruszállításra. Ilyen különbség például az, hogy a szakszemélyzet képzettségére vonatkozó magyarországi elvárások szigorúbbak az uniósokénál. Ez nálunk nemcsak többletköltségekhez vezet, de a Hungrail szerint ronthatja a közlekedésbiztonságot is, ami ellentétes a szabályozás céljával.
A vasúti fuvarozás versenyképességének javítását célzó koncepciót a közelgő, Magyar Vasút 2015 konferencián kívánja ismertetni és megvitatni a Hungrail. Az elképzelés kidolgozásának külön aktualitást ad, hogy eközben az UIC (Nemzetközi Vasúti Egyesülés) és a CER (Európai Vasúti és Infrastruktúra-társaságok Közössége) is dolgozik egy nemzetközi árufuvarozási stratégián, a kelet-közép-európai országok érdekeit képviselő Hungrail bevonásával.
A Hungrail szerepe itt azért fontos, mert a nemzetközi szervezetek által készített vasúti stratégiák (egyes aggályok szerint) csak a nagy nyugat-európai országok vasútjainak érdekeit veszi figyelembe, a periférián lévő térségek sajátosságait nem.
A nemzetközi stratégia céljait négy albizottság fogalmazza meg a nyáron meghatározott keretek alapján. A stratégia négy nagy eleme az interoperabilitás, a korridorok, a vasúti menedzsment és a műszaki fejlesztés.
Több albizottság is létrejött, ezen belül az árufuvarozási folyosók szűk keresztmetszeteit beazonosító munkacsoportot Kopp Miklós, a Hungrail szervezet árufuvarozási bizottságának vezetője irányítja. Kopp Miklós egyike lett annak a kilenc szakmai vezetőnek is, aki összehangolja az egyes témacsoportok eredményeit. A célok egyike, hogy az ETCS vonatbefolyásoló rendszert telepítsék a teljes normál nyomtávú hálózaton, nagyon kevés kiskaput hagyva más rendszerek használatának. Ki kell alakítani a „szürke zónák”, azaz az egyes országok határállomásai közötti közlekedés egységes gyakorlati rendszerét is.
Ezermilliárd közlekedésfejlesztésre
Ezermilliárd forintot szán a kormány közlekedésfejlesztésre 2020-ig – mondta a külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Győr határában, a várost keletről elkerülő út első, 4,4 kilométer hosszú szakaszának átadóünnepségén. Szijjártó Péter – akit az MTI idézett – kifejtette: a közlekedésfejlesztésen belül 2020-ig 515 kilométernyi gyorsforgalmi út épülhet, közútfejlesztésre pedig 460 milliárd forintot fordíthatnak. A kormány célja, hogy 2018-ra minden autópálya elérje az országhatárt.
