Zsúfolt teremben rendezte meg hétfőn 50. árverését a húszéves Kieselbach Galéria: hosszú licit, nagy áremelkedés ugyan ritkán fordult elő, sokszor a kikiáltási ár környékén ütötték le a képeket, ezzel együtt érezhető volt a vásárlási kedv, nemcsak a nagy értékű tételekre volt vevő, hanem a közepes árkategóriára is.
A legmagasabb árat Patkó Károly Fürdőzők című festménye érte el: az 1926-ban készült kép 34 millió forintról indult, és 50 millióig ment fel, elmaradva a 40–75 milliós becsérték sáv felső határától. A második legdrágább tétel Batthyány Gyula Elegáns társaság című képe lett, 24 milliós kezdésről csak egymillió forinttal ment feljebb, 28–38 milliós becsérték után. A becsértékek megállapítása még mindig problematikus: a tételeket sok esetben inkább felfelé tolják, így a vásárlóknak meglehet az az érzésük, hogy jó áron jutottak egy értékes képhez. Az előzetes tájékozódást azonban nem segíti ez a gyakorlat, amely nem feltétlenül az aktuális piaci árakat tükrözi.
Vaszary János Pihenő aktja lett a harmadik legértékesebb kép, ez nagyon alacsonyan, 7,5 millió forinton indult, végül 22 milliónál koppant a kalapács.
Perlrott-Csaba Vilmos mindkét fontos festménye jól teljesített, igazolva az életműtárlatok érdeklődést generáló szerepét (idén nyáron Szentendrén volt Perlrott-kiállítás). A Fehér inges nő keleti szőnyeg előtt című védett kép becsértéke alsó határán 20 millió forintért, a Műtermi csendélet virágokkal, gyümölcsökkel 19 millió forintért kelt el, egymillióval kimaradva az előzetes sávból. Jól mentek a Mednyánszky-festmények, 10 millió forint fölötti árakat értek el, viszonylag alacsonyan indulva szinte mindegyikük a becsérték felső határa körül végzett.
Mednyánszky az a festő, akinek művei nagy számban fordulnak elő árveréseken, széles gyűjtőkörük van, és pontosan meghatározható egy-egy darab értéke. Most a legtöbbet a narancsos alkonyati fényben úszó, Különleges fények a vizek felett című képért adtak, ennek 15 millió forintos leütési ára az indulónak a háromszorosa. Aba-Novák Vilmos zsögödi temperája 17 milliónál megállt (20 millió volt a becsérték alja), A művész műterme című képe viszont kikiáltási árának duplájáért, 16 millió forintért ment el.
Hantai Simon 1971-es, gyűréses technikával készült Etűdjére a számos telefonos licitáló mellett sokan indultak rá a teremből is, végül 10 millió forintért kelt el, 6,5 milliós kezdés után (8–15 milliós becsérték mellett). Szép és különleges volt Vörös Géza Feleségem arcképe című olajképe a húszas évekből, 5,5 millió lett az ára. A grafikai tételek közt a legjelentősebbekre sokan emelték fel a tárcsájukat, Vaszary János ceruzával rajzolt Horthy-profiljáért félmillió forintot, Kozma Lajos art deco enteriőr tervéért 460 ezer forintot fizettek.
Az unikális tételek közé tartozott Barzó Endre Lovasok című festménye, amelyet 9,5 millió forinton ütöttek le. A régi miskolci művésztelephez köthető Barzót halála után elfeledték, noha a húszas-harmincas években kiemelkedő tehetségnek számított, a nyíregyházi Jósa András Múzeum számos művét őrzi, de árverésen ritkán bukkan fel tőle festmény.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.