Veszélyt jelent a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap megszüntetése?

A nukleáris energia hasznosítása során keletkező radioaktív hulladékok kezelése – a fizikai folyamatok természetéből adódóan – hosszú távú megoldásokat igényel. Az atomerőmű, a kutató- és oktatóreaktorok lebontása üzemidejük lejárta után kezdhető meg. A reaktorok üzemanyagának, vagy az iparban és gyógyászatban használt
izotópoknak a végleges elhelyezését csak megfelelő átmeneti tárolás után lehet megkezdeni.

Ezért a nukleáris létesítmények leszerelésének és a radioaktív hulladékok elhelyezésének jogi, műszaki és pénzügyi kereteit már jóval a nukleáris tevékenység befejezése előtt ki kell alakítani. Hazánkban az Atomtörvénynek (1996. évi CXVI. törvény) megfelelően létrehozták a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapot (KNPA). Az alapba 1998 óta a paksi atomerőmű évente átlagosan 20 milliárd forintot fizet be, jelenleg közel 250 milliárd forint van az alapban.

Szakértői elemzések szerint az alapban felhalmozódó összeg – a tervezett befizetések mellett – fedezni fogja a reaktorok leszerelésének, a kiégett üzemanyag átmeneti tárolásának és végleges elhelyezésének, valamint az egyéb radioaktívhulladékok elhelyezésének költségeit.

A KNPA-ba történt befizetések felhasználásával néhány fontos feladat megoldása nagyon jól halad: létrehozták a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolóját Pakson, amely biztosítja az atomerőműben elhasznált nukleáris üzemanyag ideiglenes tárolását, megkezdődött a kis és közepes aktivitású atomerőművi hulladékok végleges elhelyezése a Nemzeti Radioaktív Hulladéktárolóban Bátaapátiban, folyamatosan fogad szállítmányokat különböző intézményekből (kutatóintézetekből, kórházakból, ipari üzemekből) a Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tároló Püspökszilágyon és előkészítő vizsgálatok folynak a kiégett üzemanyag végleges elhelyezésére alkalmas helyszín kiválasztásához.

Ugyanakkor más tervezett munkák jelentős része csak a reaktorok leállítása után kezdhető meg és ezekhez elegendő tartalékkal kell rendelkezni az alapban. A KNPAban történő felhalmozást elsősorban az indokolja, hogy a majdani költségeket a nukleáris energiát jelenleg használók fizessék meg arányosan azokkal az előnyökkel, amelyekkel az atomenergia alkalmazása jár és ne a jövő nemzedékekre háruljanak a költségek.

Különböző sajtóforrások értesülései szerint napirendre kerülhet a KNPA-ban
felhalmozott összeg más célú felhasználása, illetve az erőmű éves befizetéseinek felfüggesztése. Szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy ilyen döntéseknek csak átmeneti, rövidtávú előnyei lehetnek.

Ha a szükséges pénzügyi források hiányában nem lehet megvalósítani a radioaktív hulladékok biztonságos elhelyezését, akkor kedvezőtlen környezeti hatásokkal kell számolni, melyek későbbi felszámolása a
jelenleg tervezett költségek sokszorosa lehet. A jövő generációk adófizetőire jelentős terheket róna, ha a befizetés tervezett üteme nem folytatódna, vagy az eddig felhalmozott tartalékot nem az eredeti célokra használnák fel. Bízunk benne, hogy ilyen kormányzati döntések nem születnek, hiszen Magyarországon – az új blokkok létesítése miatt is – olyan hosszú távú tervezésre van szükség, amely számol az atomenergetika használatának minden fontos vonatkozásával.

Az atomenergia egyike a környezetet legkevésbé terhelő, megbízható és megfizethető energiatermelési módoknak. Amellett, hogy egy atomerőmű üzemelése során szinte egyáltalán nem bocsát ki üvegházhatású gázokat és ezáltal fontos eszköz a napjainkban egyre nagyobb hangsúlyt kapó klímaváltozás elleni harcban,más iparágakkal ellentétben a keletkező hulladékot összegyűjti és gondoskodik annak elhelyezéséről.

(KNPA) megszüntetése vagy a befizetés szüneteltetése veszélyezteti az

atomenergetika felelősségteljes hazai alkalmazását, az utánunk jövő

nemzedékeket és szemben áll nemzetközi kötelezettségeinkkel.Világgazdaság Online-->