Egyszerűbb lesz építkezni: 300 négyzetméter alatt nem kell építési engedély
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságNégy évre korlátozza a lakásáfa csökkentését a kormányzat, miközben nem is terjeszti ki a piac egészére az intézkedést: csak az új lakások építésénél, a végső árban lehet érvényesíteni az öt százalékos kulcsot. Korlátozást jelent, hogy csak a 150 négyzetméter alatti társasházi-, illetve a 300 négyzetméteresnél kisebb családi házak esetén érvényesíthető a kisebb áfa. Előny, hogy az alacsonyabb kulcsot januártól minden még el nem adott (de két éven belül épült) lakás esetében alkalmazni lehet. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter Rogán Antallal, a miniszterelnök kabinetfőnökével közösen jegyzi a most beterjesztett salátatörvényt, amelyet már a keddi ülésen el is fogadhat az Országgyűlés.
A gazdasági növekedés elősegítését célzó javaslatba számos olyan elem is belekerült, amelynek kevesebb köze van az eredeti célhoz (lásd keretes anyagunkat), miközben számos olyan intézkedés maradt ki, amelyben reménykedett a szakma. A CSOK – a lakásépítési kedvezmény – megduplázásáról egyelőre szó sem esik. Kárpótlásul a magánépítkezők (azok akik 300 négyzetméteresnél kisebb ingatlant építenek) mentesülnek az építési engedélyek beszerzése alól, míg minden iparági szereplőnek hasznot hajtó szabályként nyolc napos válaszadási határidőt írnak elő a közműellátással kapcsolatos szolgáltatói nyilatkozatok kiadására.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a beterjesztést követő sajtótájékoztatón azt mondta: a kormány a lakásépítésének számának növekedésével számol a javaslat nyomán, és azzal, hogy emiatt pótolható lesz a kulcs mérséklésből származó bevételkiesés. Hangsúlyozta: a 2016-os központi költségvetést jelentős, több mint 200 milliárd forintos tartalékkal fogadták el, így ha az áfacsökkentés miatt adóbevétel esik ki, az nem fogja befolyásolni a büdzsé mozgásterét. A miniszter korábban a a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában elmondta: a remények szerint az áfa csökkentése révén a jelenlegi évenkénti 8-9 ezer új lakás építése 3-5 ezerrel nőhet, és ha legalább 3 ezerrel több lakás épül, akkor már nem kell adóbevétel kiesésével számolni.
A Világgazdaság számítása szerint közel 40 milliárd forint esett volna ki akkor a költségvetésből, ha az új lakásépítés egészére kiterjesztik az áfacsökkentést: a 2014-ben felépült 8 358 új otthon a KSH szerint átlagosan 20 millió forintból készült el (áfa nélkül) – vagyis összesen 46 milliárdos bevételt biztosított a büdzsének. Ebből a körből most az értékesítésre és megrendelésre épülő 3425 lakást emelhették ki, amelyek döntő többségét vállalkozók építették. Itt azonban – a magánberuházásokkal ellentétben – kisebbek az átlagos négyzetméterek, vagyis olcsóbbak a lakások is: az átlag 13,5 millió forintot volt, áfa nélkül. Ez annyit jelent, hogy az értékesítésre szánt új lakások csak 13,6 milliárdos bevételt jelentettek a büdzsének – ennek a jelentős részét engedi el a költségvetés most, összesen 11 milliárd forintot.
A kiesés pótlásához – ha csak az áfabevételeket vesszük – összesen 16 ezerrel több vállalkozói lakásépítés kellene, de természetesen a számítások során lehet kalkulálni a keletkező egyéb állami bevételekkel, az szja és a társasági adó növekményével is. Ekkor akár három-négyezer új lakás is elegendő lehet a kiesés fedezéséhez, de – mint arról beszámoltunk – az idei, terven felüli áfabevételek miatt jövőre nagyobb a büdzsé mozgástere, így a költségvetés módosítása vagy a tartalékok igénybevétele nélkül is meglenne a fedezet a mérséklésre.
Kérdés, hogy erre szükség lesz-e. Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke 30 százalékos növekedést vár az új építésű lakások piacán jövőre (ez háromezer új lakás), míg 2018-ban szerinte az idei 8-9000-es szám meg is duplázódhat a piac. A Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség (MÉASZ) és a Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE) közleményeikben viszont már azt szorgalmazták, hogy a magánépítők számára is csökkenjen az áfakulcs.
A költségvetési hatást mindenesetre tovább csökkenti, hogy a kisebb áfát a korlátozott körben is csak 2019 végéig, tehát csak négy éven át lehetne alkalmazni. Ennek az indoklás szerint az uniós előrás az oka, amely csak korlátozott ideig engedi a kisebb áfát. Igaz: ez a szociális lakásépítések esetén nem feltétlenül van így, márpedig a négyzetméter-korlátozások miatt a magyar szabályozás beleférhet ebbe a kategóriába.
