BUX 42,733.39
-2.96%
BUMIX 3,743.44
-0.90%
CETOP20 1,841.99
-0.52%
OTP 8,918
-4.00%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
-2.00%
+0.99%
ZWACK 17,300
-0.57%
0.00%
ANY 1,545
-2.52%
RABA 1,115
-0.89%
0.00%
-0.63%
0.00%
-0.47%
OPUS 151.8
-0.78%
-1.00%
-0.79%
0.00%
-1.20%
OTT1 149.2
0.00%
0.00%
MOL 2,814
-4.16%
-0.38%
ALTEO 2,780
+0.72%
0.00%
+0.68%
0.00%
+0.85%
-3.23%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+1.05%
0.00%
0.00%
SunDell 45,800
0.00%
+9.83%
-5.24%
+0.74%
0.00%
+0.39%
NUTEX 10.05
+0.90%
GOPD 12,400
0.00%
OXOTH 3,500
+0.29%
0.00%
NAP 1,228
+3.02%
0.00%
+9.12%
Forrás
RND Solutions
Cégvilág

NFM: kifizették a BKK-t

A főváros szerint az állam nem adott pénzt az agglomerációs közlekedésre, az illetékes minisztérium szerint viszont az állam minden költséget fedezett. A tárgyaláshoz kormányzati felhatalmazás kellene a minisztériumnak.

Az állam nem maradt adósa a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) Zrt.-nek – állítja a Világgazdaságnak a fejlesztési tárca. A minisztérium Tarlós István főpolgármesternek arra a mondatára reagált, amely szerint az állam egy forintot sem adott tavaly az agglomerációs közlekedéshez. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) és a BKK megállapodásában is szerepel: az agglomerációs közlekedés finanszírozása a budapesti tömegközlekedéshez nyújtott állami források rendszerébe épül be. A központi költségvetés 2016-ban külön költségvetési soron 18 milliárd forintot tartalmaz a főváros részére nyújtott támogatásként – közölte az NFM. (Tavaly ez 24 milliárd forint volt.) A minisztérium szerint az állami támogatás messze meghaladja a fővárosi cégeken keresztül működtetett agglomerációs közlekedés menetdíjbevételekkel és települési hozzájárulásokkal nem fedezett részét.

A MÁV-Start vonatainak és a Volánbusz helyközi járatai fővárosi szakaszainak működését is az állam finanszírozza, ezek a budapesti helyi közlekedésben is jelentős feladatot látnak el. A Budapest-bérlet bevétele szinte teljes egészében a főváros cégeinél marad. A MÁV-Start és a Volánbusz ebből fakadó éves bevételkiesése 3-4 milliárd forint, amit szintén a kormányzat fedez, érdemben segítve a helyi közlekedés lebonyolítását is – emelte ki a minisztérium.

A rendszer egészére vonatkozó állami finanszírozás a megkötött megállapodásokban (Budapest 21, NFM-BKK) foglalt szolgáltatási tartalom egészét, tehát az agglomerációs közlekedést is figyelembe veszi. A nyújtott finanszírozás jóval több, mint amit az eredendően állami feladatként fenntartandó helyközi közlekedési részarány igényelne. Így az állami költségviselésből a ki­fejezetten önkormányzati illetőségű, helyi járati tevékenységre is jelentős összeg jut.

A BKK múlt héten – 15 napos határidővel – megküldte a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak az agglomerációs közlekedés finanszírozására vonatkozó, a tárca szerződéses mulasztásával kapcsolatos felszólító levelet. A rendezetlenség fennmaradása esetén a 15 nap elteltével a megállapodást felmondja a BKK – közölte pénteken Tarlós.

Az NMF és a BKK 2013-ban hosszú távú megállapodásokat kötött az autóbusszal és a HÉV-vel végzett személyszállításra. A megállapodások 2022-ig hatályosak, és rendes felmondással nem szüntethetők meg – emelte ki a minisztérium. A megállapodásokban a főváros nevében a BKK vállalta az agglomerációs busz- és HÉV-közlekedés korábbi színvonalon és hálózaton történő fenntartását, működtetését. A finanszírozásra a megállapodások pontos éves állami hozzájárulást nem rögzítenek, hanem a kormány és a főváros között 2013 márciusában létrejött Budapest 21 megállapodásban foglaltakat tekintik keretnek, azon belül megfogalmazzák, hogy a működtetési költségeket a budapesti közlekedés finanszírozási rendszere fedezi.

– A Budapest 21 megállapodásban a kormány elsősorban a főváros 2013. évi 104 milliárd forintos adósságrendezése, a budapesti fejlesztések 2014–2020. évi uniós finanszírozású projektlistán szerepeltetése, a hitelfelvételekre nyújtott állami garanciavállalás lehetősége mellett kötelezte el magát. E vállalások teljesültek – hangsúlyozta a tárca. A minisztérium és a főpolgármester álláspontja távolinak tűnik, információink szerint a tárca nyitott a tárgyalásokra. Ahhoz azonban a kormány felhatalmazására lesz szükség, hogy Seszták Miklós, a fejlesztési tárca vezetője tárgyalásokat kezdhessen Tarlóssal – tudta meg a Világgazdaság.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek