Tele a kassza: a magyar kiskereskedelem régiós élmezőnyben, a fogyasztás viszi a gazdaságot
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint februárban a kiskereskedelmi forgalom volumene 3,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, miközben havi alapon 0,4 százalékos növekedést mértek. Ez már a hetedik egymást követő hónap, amikor bővül a forgalom.
A hosszabb távú trendek is kedvezők: a forgalom szintje már közel 5 százalékkal meghaladja a 2021-es átlagot, ami több mint három és fél éves csúcsnak felel meg. A növekedés 2023 vége óta tart, és bár voltak kilengések, az irány egyértelműen felfelé mutat.
A nem élelmiszer és az üzemanyag húzza a növekedést a kiskereskedelemben
A bővülés szerkezete azt mutatja, hogy a fogyasztás minősége is változik. A nem élelmiszer-kiskereskedelem 5 százalékkal nőtt, míg az üzemanyag-forgalom 6,4 százalékkal bővült. Ezzel szemben az élelmiszer-forgalom 2,2 százalékos növekedése visszafogottabb képet mutat.
A részletek szerint kiugró volt a használtcikk-üzletek (9,6 százalék), a ruházati boltok (7,8 százalék) és az iparcikk jellegű üzletek teljesítménye, miközben az online kereskedelem is erős maradt 8,9 százalékos bővüléssel.
Jövedelmi fordulat hajtja a fogyasztást, de kérdés a fenntarthatóság
A februári adatok mögött egyértelműen kirajzolódik a belső kereslet visszatérése. A kormány és az elemzők egyaránt úgy látják, hogy a növekedés motorja a háztartások jövedelmi helyzetének javulása, ugyanakkor a dinamika fenntarthatósága továbbra is nyitott kérdés.
A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint a 3,8 százalékos bővülés a béremelések, adócsökkentések és árcsökkentő intézkedések eredménye. A minimálbér 11 százalékos emelése, a családi adókedvezmények bővítése, valamint a fiatal anyák adómentessége mind növelték a háztartások elkölthető jövedelmét. Ehhez társultak a közvetlen kifizetések is:
a 13. havi nyugdíj és a 14. havi nyugdíj első részlete februárban közvetlenül élénkítette a keresletet. Az árréscsökkentési intézkedések egyes termékkörökben 20–30 százalékos árcsökkenést hoztak, ami tovább erősítette a vásárlóerőt.
Molnár Dániel, az MGFÜ vezető elemzője szerint a növekedés széles bázison nyugszik, és a javuló jövedelmi helyzet „széles körben megjelenik a fogyasztásban”. Kiemelte: a nem élelmiszertermékek és az online kereskedelem különösen erős, miközben a szektor már hét hónapja folyamatosan bővül.
A béremelkedés és az állami juttatások együtt jelentős többletjövedelmet adtak a háztartásoknak – írta kommentárában Regős Gábor, a Gránit Bank vezető közgazdásza. Szerinte az élelmiszer-fogyasztás mennyiségi bővülése korlátozott, inkább a minőségi elmozdulás figyelhető meg, míg a nem élelmiszer-termékeknél a korábban elhalasztott vásárlások térnek vissza.
Az ING Bank vezető elemzője, Virovácz Péter szerint a kiskereskedelem tartós növekedési pályán van, és már több mint három és fél éves csúcson áll. Ugyanakkor hangsúlyozta: a növekedés szerkezete vegyes, és a következő időszak kulcskérdése az lesz, hogy az export és a beruházások képesek lesznek-e felzárkózni.
Régiós összevetés és megtakarítások: nemcsak nő a fogyasztás, van miből költeni is
A magyar kiskereskedelem teljesítménye nemzetközi összevetésben is erős. Miközben az euróövezetben visszafogottabb növekedés látható, Magyarország dinamikus pályán mozog. Különösen látványos a különbség a régióban:
- Ausztria kiskereskedelme gyengélkedik,
- Szlovákia visszafogottabb teljesítményt mutat,
- míg Románia növekedése ingadozóbb.
Ez arra utal, hogy a hazai fogyasztás élénkülése régiós szinten is kiemelkedő. A kép akkor válik teljessé, ha a megtakarításokat is figyelembe vesszük:
a háztartások pénzügyi helyzete stabil, a megtakarítások magas szinten állnak, ami egyszerre jelent biztonsági tartalékot és fogyasztási potenciált.
Ez a mindennapokban is látható: a bővülő kiskereskedelmi forgalom és a telt áruházi parkolók ugyanannak a folyamatnak a jelei. A háztartások nemcsak többet költenek, hanem van is miből költeniük.
A fő kérdés: meddig tarthat a lendület?
A jelenlegi adatok alapján a fogyasztás 2026-ban is a gazdasági növekedés egyik fő motorja maradhat. A kiskereskedelem stabil bővülése ezt egyértelműen alátámasztja. A kilátásokat ugyanakkor több tényező is befolyásolja: az export gyengesége, a beruházások visszafogottsága és az energiaárak alakulása mind meghatározhatják, hogy a mostani lendület tartós marad-e. Egyelőre azonban a kép világos: a magyar gazdaságot ismét a fogyasztás húzza – és ezzel régiós összevetésben is az élmezőnybe került.
