Nesze neked iráni háború: megnyerte Magyarország az inflációs versenyt, lassan a kardjukba dőlhetnek a románok
A Központi Statisztikai Hivatal szerda reggel meglepetést okozó adatokat közölt . Bár az elemzők a februári 1,4 százalékos fogyasztói árnövekedés után 2,1 százalékos indexet vártak, végül „csak0ö 1,8 százalék lett a pénzromlás üteme. Azaz már a második egymást követő hónapban volt a jegybank céltartománya alatt az infláció, amire tíz éve nem volt példa. Ami pedig ennél is lényegesebb, hogy az egyszeri hatásoktól megtisztított, ezért az inflációs folyamatokat jobban tükröző maginfláció is mindössze 2,1 százalékot tett ki, magyarul, egyelőre nem látszik érdemi árnyomás a magyar gazdaságban.
Van oka örömre Varga Mihálynak: Magyarország nyerte az inflációs versenyt, a kardjukba dőlhetnek a románok
Az adat azért is meglepetést okozott, mert február 28-án kitört az iráni háború, és tartani lehetett attól, hogy már márciusban nagyobb ugrást látunk a hazai inflációban. A fegyveres konfliktus hatására elszálltak az olajárak, az európai piacon mérvadó Brent ára majdnem egy teljes hónapig volt 100 dollár fölött. Ez már az a szint, amelynek érdemi inflációs hatása van, direkt módon először az üzemanyagokon keresztül.
A KSH szerint az üzemanyagárak mindössze 4,7 százalékkal emelkedtek havi bázison, és azért csak ennyivel, mert a kormány március 10. óta védett üzemanyagárakat alkalmaz. Így 595 forintban maximálta a benzin és 615 forintban a gázolaj árát. Ezzel szemben a piaci ár az előbbi esetében 685, míg az utóbbinál 780 forint, tehát ha nincs a kormányzati intézkedés, az inflációban sokkal nagyobb ugrást láttunk volna.
Éppen a kormányzati intézkedés lehet a legfőbb magyarázata annak, hogy Közép-Európában és a régióban jelenleg a magyar infláció a legalacsonyabb.
Németországban, ahol a korábbi időszakokban nagyon ritka volt a 2 százalék fölötti drágulás, jelentősen emelkedett az infláció márciusban. Februárban még a Destatis 1,9 százalékos fogyasztói áremelkedést mért, most már 2,7 százalékot, miután a havi drágulás 1,1 százalékos volt.
Mindez nem véletlen, az elmúlt egy hónapban a benzin és a gázolaj ára 2 euró fölé emelkedett Európa legnagyobb gazdaságában, ahol a szövetségi kormány hetek óta tárgyal arról, hogy valamilyen módon beavatkozzon az üzemanyagpiac működésébe, de mindmáig nem született hatékony döntés.
Nem úgy Ausztriában.
Április 2. óta élnek a bécsi kormánykoalíció intézkedései, amelyek az adócsökkentésen túl az üzemanyag-kereskedők árrését is korlátozták. Ezek az intézkedések azonban csak áprilistól fejtik ki jótékony hatásukat, a március inflációban még semmi jelük nem volt. A februári 2,2 százalékos infláció után a múlt hónapban már 3,1 százalék volt a drágulás üteme, miután egy hónap alatt 1,1 százalékkal emelkedett a fogyasztói árindex.
Lengyelországban és Horvátországban is durvul az infláció
Valamennyi visegrádi országban gyorsult az infláció márciusban. A Magyarországon mintaként tekintett Lengyelország sem úszta meg, ott 2,4 százalékról 3 százalékra emelkedett a fogyasztói árindex, a havi pénzromlás pedig a lengyeleknél is elérte az 1 százalékot.
Ez a legmagasabb érték nyolc hónapja, amit elsősorban az energiaköltségek, különösen az üzemanyagárak újabb emelkedése okozott, az Iránnal kapcsolatos konfliktushoz kapcsolódó fokozódó geopolitikai feszültségek közepette
– állapították meg a Trading Economics elemzői.
Lengyelországnál egy fokkal nehezebb helyzetben van Szlovákia, ahol már eleve nagyobb volt az árnyomás a gazdaságban. Bár a márciusi adat közlésére még várni kell, de a februári 3,7 százalékos pénzromlás után várhatóan felugrik az árindex 4 százalék fölé, az elemzői konszenzus 4,1 százalék. Pedig Szlovákiában, Magyarországhoz hasonlóan, védett árak vannak, ami fékezheti az inflációt.
A közép-európai régióban az egyik legrosszabb inflációs adatokat meglepő módon a horvátok produkálják.
Egyetlen hónap leforgása alatt az infláció Horvátországban 1,4 százalékkal emelkedett, a februári 3,8 százalék után 4,8 százalék volt márciusban a pénzromlás üteme. Ez a legmagasabb szint 2023 novembere óta, ami főként az 11,3 százalékos energiaár-emelkedésének tulajdonítható. Érdekesség, hogy a Plenkovic-kormány is beavatkozott az üzemanyagpiac működésébe, ám a magyarnál rugalmasabb szabályozás van érvényben: kéthetente döntenek az új üzemanyagárakról. A kabinet pont a hétfői ülésén döntött róla, hogy a benzin literenkénti ára 1,66 euróra (mintegy 644 forint), a gázolajé 1,85 euróra (mintegy 718 forint) emelkedik.
A legjobb inflációs helyzetben, kevésbé meglepő módon, Közép-Európában Csehország van, amelyet – bármilyen kormány vagy jegybank van hatalmon – mindig szigorú fiskális és monetáris politika jellemez. Ennek tulajdonítható, hogy márciusban is mindössze 1,7 százalék volt a pénzromlás mértéke, igaz, ez is gyorsulás a februári 1,4 százalék után.
Romániában 10 százalék fölött lehet az infláció
Végezetül Románia külön kategóriát alkot, és a románokat szó szerint az ág is húzza.
Nem elég, hogy tavaly nyáron a megszorítások közepette a bukaresti kormány liberalizálta az árampiacot, aminek hatására 60 százalékkal drágult a villamos energia ára és 9 százalék fölé ugrott az infláció, az elmúlt hetekben brutális üzemanyagár-robbanás történt:
- a benzin literje 9 lej fölött (680 forint),
- a gázolajé pedig 10 lej (750 forint) fölött van.
Bár a kormány sokáig vonakodott, végül beavatkozott az üzemanyagpiacon, és 30 banival csökkentette a gázolaj jövedéki adóját. Az inflációt azonban ez sem fogja vissza, az adatközlésre még várni kell, de elemzők szerint márciusban a román infláció 10 százalék fölé gyorsulhatott.
Ezért lehetett a legalacsonyabb a magyar infláció
Nem csak a védett üzemanyagárak magyarázzák a kedvező hazai inflációs adatokat.
Egyrészről az év első két hónapjában, amely mindig kulcsfontosságú az inflációs kilátások szempontjából, historikusan alacsony átárazás volt a jellemző. Ebben az alacsony importált infláció mellett a globális élelmiszerárak vagy a forint is érdemi szerepet játszottak.
A hazai fizetőeszköz minden volatilitása ellenére még mindig kedvezőbb szinten van, mint egy évvel ezelőtt, ráadásul a Hormuzi-szoros megnyitásának hírére kvázi egy az egyben ledolgozta valamennyi gyengülését, amelyet az elmúlt bő egy hónapban mutatott.
Másodrészt az árrésstopok még mindig fékezik az inflációt, az élelmiszer-árrésstopok a védett üzemanyagárakkal együtt bőven 2 százalékkal vághatják vissza az áremelkedés ütemét.
Végül, de nem utolsósorban azt sem szabad elfelejteni, hogy továbbra is Magyarországon van az egyik legmagasabb kamatszint, a 6,25 százalékos alapkamattal.
Varga Mihály jegybankelnök pedig nagyon jól kommunikált, amikor februárban csökkentette ugyan az MNB a kamatokat, de azt is jelezte, hogy nem indít kamatcsökkentési ciklust. Ugyanakkor nagy kérdés így is, hogy mikor gyűrűzik be a magyar gazdaságba az infláció, elemzők szerint legalább két-három hónap, tehát a nyár elején láthatjuk ennek leginkább a jeleit.
Egy, csak egy legény dirigálja a forintot, Varga Mihály jól tudja: biztos kéz kell, és az elég
2026. 03. 26. Könnyű eltéveszteni, káoszba rohant a világ és Európa, nálunk választás lesz – ilyenkor akár a politikai ködösítés is kiváló eszköz kizsebelni a gyengén látó, lassú kezű polgárt. A forint árfolyama sem más azonban, mint bármi egyéb, amiről fontos döntéseket kell hozni – egyetlen dolog tudja megszelídíteni: a biztos kéz. Más szóval a kamatkülönbözet, de ne ijedjünk meg a pénzügyi szakkifejezésről: ugyanarról van szó.
