Egyre több ágazat segítheti az ipart

A járműgyártás mellett több ágazat kezd magára találni, így az ipari termelés tavaly 7,5 százalékkal növekedett. A decemberi gyárleállások sem okoztak gondot, hiszen a dinamika megközelítette a hét százalékot a hónapban – ha kiszűrjük az ünnepek miatti munkanaphatást.

Az ipart továbbra is a külföldi konjunktúra húzza, miután a belföldi érétkesítés jóval lassabban nő, mint a külföldi. Az autógyártás nőtt messze a leggyorsabban (közel 18 százalékkal) decemberben, de jól teljesített a másik két nagy alág, az élelmiszeripar és az elektronika is. Az ipar idén is növekedési pályán maradhat, amit a belső kereslet és az export is segíthet.

Bizakodásra ad okot, hogy a KSH által megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 12,5 százalékkal emelkedett 2014 azonos hónapjához képest. Az új belföldi rendelések és az exportrendelések is majdnem 13 százalékkal nőttek. Az ipar további növekedést sugallja a beszerzésimenedzser-index is, amely januárban 53 pontra emelkedett a decemberi gyengébb szintről (az 50 pont feletti érték a feldolgozóipar növekedést jelzi). Miután az autógyárak csaknem teljes kapacitáson termelnek, így idén a tavalyinál kissé lassabb, 5-6 százalékos termelésnövekedésre számítanak az elemzők.

A kormány azonban még gyorsabb növekedést szeretne. Lepsényi István, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára múlt héten közölte, a kormány elfogadta a minisztérium által beterjesztett iparstratégiát, az Irinyi-tervet, amely kijelöli a gazdaságfejlesztés legfontosabb irányait a 2016–2020-as időszakra. A stratégia egyik célja, hogy az ipar aránya a bruttó hazai termékben (GDP) a jelenlegi 23,5 százalékról 30 százalékra emelkedjen 2020-ig – hangsúlyozta. Kiemelte: emellett csökkenteni kell az ipar egyoldalú függését a járműgyártástól és a hozzá kapcsolódó beszállítói iparágaktól, meg kell erősíteni a többi ágazatot is a kiegyensúlyozott gazdasági fejlődés biztosítása érdekében.