Tömegével toborozzák az embereket a szolgáltató központok (SSC) Magyarországon. A Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) adatbázisa szerint nagyjából 90 vállalat több mint 100 aktív SSC-t működtet, amelyek közel 37 ezer főnek adnak munkát, jellemzően az Y generációhoz tartozó, nyelveket beszélő, diplomás fiataloknak. A szektor a hazai gazdaság egyik legdinamikusabban fejlődő ágazata: 2015-ben a 67 pozitív befektetési döntés közül tizenkettőt ez az ágazat adott, ami a második legtöbb a járműipar után. A szektor az idén átlagosan 9 százalékos létszámnövekedést tervez, ami 3600 új munkahelyet jelent.
A Magyarországban rejlő lehetőségeket néhány vállalat már rögtön a rendszerváltás után felismerte, de az igazi fejlődés a 2000-es évek második felében indult be. Ma már érett, jól bevált helyszínnek számítunk, ahová a projektek többsége Nyugat-Európából és az USA-ból érkezik – mondják a HIPA szakértői. „Pozitív trend, hogy a magyarországi SSC-szektorban egyre inkább eltolódik a hangsúly a magasabb hozzáadott értékű szolgáltatások (IT, pénzügy) iránt, ahol a költségek nem dominálnak – magyarázta Balázsik Péter, a SSC Heroes nevű közösségi és információs weboldal alapítója. – Az olyan árérzékenyebb tevékenységek számára, mint például az egyszerű ügyfélszolgálat, inkább keleten, például Indiában keresnek új helyszínt. A trendet jól mutatja, hogy 2014-ben a hazai központok 26,4 százaléka foglalkozott ügyfélszolgálati tevékenységgel, tavaly már a felére zsugorodott (12,2) az arányuk.”
Így nem csoda, hogy az autóipart megelőzve, a szolgáltató szektor volt már tavaly is a legvonzóbb a magyar munkavállalók körében. Ebben nem kis szerepük van a szolgáltató központoknak: míg más ágazatok a munkaerőhiánytól szenvednek, ez az egyetlen olyan szektor ma Magyarországon, amely nemcsak a tehetséges munkaerő itthon tartásában, de a külföldiek idecsábításában is jeleskedik”– mondja Baja Sándor, a Randstad Hungary ügyvezető igazgatója.
A modern technológiák, a nemzetközi környezet és a gyors előrelépési lehetőségek mellett a szektorban elérhető jövedelem is rendkívül vonzó tényező. Az SSC-kben széles palettán mozog a kezdő fizetés, elsősorban az adott pozíciótól, a beszélt nyelvektől, illetve a munkarendtől függ, de pályakezdőként bruttó 230–400 ezer forintos fizetéssel lehet számolni. Egy olyan pozíció esetében, ahol fontos a diploma (például IT, pénzügy), magasabb a fizetés a szakirányú végzettséget nem igénylő, egyszerű ügyfélszolgálati pozíciókhoz képest. Utóbbiakhoz érettségi, illetve nyelvismeret is elegendő lehet. A speciális nyelvtudást (például holland) igénylő pozíciók is magasabb fizetést biztosítanak. Balázsik Péter ehhez még azt teszi hozzá, hogy egy tavaly készült felmérés szerint az SSC-knél elérhető havi átlagjövedelem bruttó 390 ezer forint volt Magyarországon, ezt csak a bank- és az IT-szektor előzte meg.
Az SSC-k elsősorban a humán tőkére alapoznak, s ebben egy olyan kisebb méretű ország is versenyképes lehet, mint Magyarország. Az eddigi bővítési kedv alapján egyelőre úgy tűnik, hogy megfelelően biztosított a szektor számára a munkaerő-utánpótlás. Hosszabb távon azonban már problémásnak tűnik a helyzet. A 35 év alatti magyar munkavállalók fele például semmilyen idegen nyelvet nem beszél – mondja Baja Sándor. Balázsik Péter pedig arra hívja fel a figyelmet, hogy az IT-szektorban mintegy 25 ezer betöltetlen álláshely van.
