Az olimpia nyertese Csepel lehet

Az ingatlanfejlesztéseket alapvetően piaci tényezők határozzák meg, illetve az, hogy a befektetések az elvárt 11-13 éves periódusban valóban megtérülnek-e – hangsúlyozta a Világgazdaságnak Rábai György, a BDO ingatlantanácsadó ügyvezető partnere. Egy olimpia a tipikus megtérülési időszakból csupán nagyon rövid intervallumra biztosítja az ingatlan hasznosítását, ezért nem jellemzők a kifejezetten a játékokra hangolt beruházások. Az viszont elképzelhető, hogy az olimpiai időszak keresletbővülése lerövidítheti egyes beruházások megtérülési idejét, illetve felgyorsíthatja bizonyos területek fejlesztéseit.

A tervek szerint 2024-ben új szemléletű, úgynevezett „gazdaságos” olimpia valósulhatna meg Budapesten, amelynek fontos eleme, hogy elsősorban már folyamatban lévő, illetve hosszabb távon tervezett beruházások valósulnának meg. A tervezett helyszínek részben meglévő létesítményekre épülnek (azok kisebb bővítésével vagy ideiglenes átalakításával), részben pedig olyan területeken, amelyek a meglévő közlekedési infrastruktúra vagy annak továbbfejlesztése révén könnyen, gyorsan átalakíthatók – mondja Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője. A legnagyobb fantáziát Rábai György a központi helyszínben látja – a Csepel-sziget északi végében és az azzal szomszédos területekben –, amelyet hosszú ideig a próbálkozások ellenére sem sikerült fejleszteni. Három cég is több milliárd eurós fejlesztést tervezett ide (a Quaestor a Duna Cityt, a Wing a Duna Passage-t, a Mota-Envil a Kopaszi-gátat), de az óriási potenciálra a válság kirobbanása után nem mutatkozott megfelelő kereslet és finanszírozás. Egy sikeres pályázatot követő olimpia elsődleges haszna abban nyilvánulhatna meg, hogy ezeket „a jelenlegi állapotukban nem attraktív, nagy kiterjedésű területeket bekapcsolhatná a város vérkeringésébe” – hangsúlyozta Rábai György.

Az olimpiai városrészek (az olimpiai falu, a médiafalu és a technikai falu) gyakorlatilag új lakónegyedeket hoznának létre - mondta Soóki-Tóth Gábor. A technikai falu a már több ütemben felépült Marina Part és a Dagály komplexum közötti fejlesztési terület befejezésére adna lehetőséget, míg Lágymányoson és az egykori Duna City fejlesztési területen létre jöhet a korábbi víziónak megfelelő lakónegyed vagy annak egy jelentős része. A szigetcsúcs a sportlétesítmények mellett a fővárosi távlati terveknek megfelelően zöld városi park maradhat, ezzel is felértékelve a Ráckevei-Soroksári Duna mellett lakóterület-fejlesztésre kijelölt területsávot, amelynek megvalósulását egyebek mellett egy új híd megépítésének feltétele is hátráltatta (az olimpia kapcsán a tervek a Galvani és az Albertfalvai híd megépülésére utalnak).

Érdekes kapcsolatot jelenthetne egy új gyalogos-kerékpáros híd a Kopaszi-gát vége és Csepel szigetcsúcs között, amely szintén az utóhasznosítás lehetőségeit bővíthetné – teszi hozzá a BDO partnere. Tekintetbe véve, hogy a létesítendő fejlesztések zöme sportcélokra épülne, az olimpiát követő lehetséges hasznosítások irányát ez alapvetően meghatározza. A Csepel-sziget északi részét átszelő Duna-hidak megépülése azonban esélyt nyújtana arra, hogy az olimpiai helyszínek egy részén vagy azokhoz kapcsolódóan utólag is jól hasznosítható rendezvényhelyszínek vagy városi logisztikai kapacitások jöjjenek létre.