Mégis zöldül a magyar áram
A megújuló energiahordozókból származó villamos energia hazai részaránya 10,5 százalék volt tavaly a bruttó áramtermelésen belül a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal előzetes adatai szerint. E szám sokkal kedvezőbb annál a 3,2 százaléknál, amelyről az Eurostat közlése alapján a Világgazdaság a napokban beszámolt. A kétféle számítás közötti jelentős – több mint háromszoros – eltérést azzal magyarázta lapunknak a hivatal, hogy az Eurostat adatai tévesek.
Táblázataiban ugyanis a megújuló energiaforrások nem megfelelő bontásban szerepelnek: az éghető tüzelőanyagokon belül nem különül el a biomassza, a biogáz és a kommunális hulladék megújuló része. Az így kalkulált 2015. évi részarány tehát – az előbbi tüzelőanyagokat figyelmen kívül hagyva – kizárólag a vízenergiát, a szélenergiát és a geotermikus energiát vette alapul. „Tekintettel a téves információra, a hibáról értesítettük az Eurostat illetékes munkatársait” – közölték.
(Hozzátehetjük, hogy mivel az Eurostat a többi ország megújuló-részarányát is a MEKH által tévesnek mondott elv szerint számolta, a többi ország számai is jobbak lennének a MEKH módszerével kalkulálva.)
A hazai bruttó zöldáramtermelés a MEKH szerint tavaly 2015-ben 3159 gigawattóra volt, közel 0,7 százalékkal több, mint 2014-ben. A megújuló alapú villamos energia legnagyobb része, 52 százaléka származott biomasszából. Ezt követte a szélenergia 22 százalékos, majd a biogáz 9 százalékos részesedéssel. 2014-hez viszonyítva csaknem megduplázódott a napenergiából termelt villamos energia mennyisége, valamint 51 százalékkal növekedett a kommunális hulladék megújuló részéből termelt villamos energia.
A hivatal hangsúlyozza, hogy van még teendő az energiatudatos szemléletformálás terén. 2015-ös felmérése szerint a megkérdezett fogyasztók fontosnak tartották a kevésbé környezetszennyező eljárások elterjesztését, de már kevéssé voltak hajlandók többet is fizetni a zöldáramért.
