Tízmilliárdok a szemétdombokon

Évente 20-50 milliárd forintot lehetne kinyerni a kezeletlenül a lerakókba kerülő, 2,6 millió tonna, főleg csomagolóanyagból álló hulladékból – derül ki az elfogadás előtt álló hulladékgazdálkodási cselekvési tervből. Egymillió tonna viszont már most is anyagában hasznosul, és további 400 ezer tonna – amit már nem lehet feldolgozni – a rákospalotai égetőben végzi. A megfogalmazott cél, hogy nőjön az újrahasznosított anyagok mennyisége a lerakott szemét rovására, illetve hogy arányaiban kevesebb hulladék jusson az égetőbe. Igaz, az energetikai célú hasznosítás nem lebecsülendő: a begyűjtött és másra már nem hasznosítható szemétből évi 20-25 petajoule-nyi energiát lehetne kinyerni, ez az elsődleges hazai energiafelhasználás legalább 2 százalékának felel meg.

Az ország az uniós előírásokat nagyjából már teljesíti azzal, hogy újrahasznosítja a csomagolási hulladék 60 százalékát. bár a konkrét számmal az adatok begyűjtésénél tartó Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt.-től (NHKV) még nem tudott lapunknak szolgálni. Mégsem dőlhetünk hátra, mert a 60 százalékon belül még túl magas az égetés aránya az anyagában történő újrahasznosítással szemben, és komoly lemaradásban vagyunk üveghulladékfronton is. Az EU-ban a lakossági csomagolási hulladékok újrahasznosítási aránya tavaly 40 százalékos volt, tehát viszonylag jól állunk e téren. Uniós átlagban a keletkezett hulladéknak csak a negyede jutott el az újrafeldolgozó iparhoz.

Amiatt is reformra szorul a hazai hulladékgazdálkodás, mert 2020-ra legalább 4,2 millió tonna települési hulladék keletkezik, a tavalyi 4 millió tonna után, és persze szaporodik a nem települési hulladék mennyisége is.
Alapesetben azé a hulladék, aki begyűjti. A lakossági gyűjtést csak közszolgáltató végezheti, a többit megfelelő engedéllyel rendelkező magánvállalkozás is. A hulladék többnyire a közel 200 előkezelő létesítmény valamelyikébe kerül, majd az újrahasznosítóba.

Eközben egyre kevesebb a hulladékgyűjtő sziget, az NKHV válasza szerint azért, mert mostanában inkább közvetlenül a házaknál történő gyűjtésre van igény. Igaz, tavaly is létesültek új szigetek, de ezeknek a számát az NKHV még nem összesítette.

A válogatott hulladékot közel 140 közszolgáltató és 40 teljesítési segéd- vagy alvállalkozó gyűjti be a lakosságtól. „Általános cél a szolgáltatás színvonalának emelése az ellátás biztonságának és a rezsicsökkentés eredményeinek megtartása mellett” – közölték az NKHV-nél, hozzátéve, hogy a nullszaldós működés a távlati célok között szerepel.

Gondok vannak a szemlélettel is

Lakossági oldalon is sok a tennivaló. A területre szakosodott Humusz szervezet programvezetője, Urbán Csilla lapunknak elmondta, az ugyan városi legenda, hogy összeöntik a szelektíven gyűjtött hulladékot, de az már nem, hogy a lakosság egyre szennyezettebb hulladékot dob a szelektív kukákba, illetve hogy azt gyakran nem a megfelelő edénybe dobja. Urbán Csilla e téren kevesli a tájékoztatást és a szemléletformálást, hiányolja az ösztönzést, vagy – külföldi mintára – a kevert szemét miatti büntetést. Van, ahol a vegyes hulladék után fizetni kell, a szelektíven gyűjtöttért pedig nem, vagy csak keveset.