Beszerzéseikről vallanak az MNB-alapítványok

Bőven adnak munkát a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapítványai, illetve a vagyonukat kezelő cég a Közbeszerzési Döntőbizottságnak (KDB) azzal, hogy vizsgálatot kértek magukkal szemben annak kapcsán, hogy az Alkotmánybíróság március 31-én kimondta: az MNB-től kapott vagyonuk közpénz. Ez ugyanis azt jelenti, hogy csak közbeszerzési eljárás keretében vehetnek bármilyen terméket, illetve igényelhetnek szolgáltatást. Naponta újabb és újabb információk látnak napvilágot arról, hogy az alapítványok és vagyonkezelő cégük mely esetekben mellőzték a közbeszerzési eljárást. A leghosszabb lajstroma a 267 milliárdos alapítványi összvagyont kezelő Pallas Athéné Domus Optima Befektetési, Ingatlanhasznosító és Szolgáltató Zrt.-nek van, amely hétfőn 16 fajta szerződés esetén kérte a KDB vizsgálatát.

Ezek alapján utólag szabálytalannak minősülhet például, hogy az alapítványok egyedi döntéssel stratégiai tanulmányok készítésével bízták meg a Matolcsy György jegybankelnök unokatestvére, Szemerey Tamás által tulajdonolt BanKonzult Pénzügyi és Gazdasági Tanácsadó Kft.-t, s ezért évente több tízmillió forintot fizettek ki. De veszélybe kerülhet az az összességében százmilliót meghaladó értékű nyolc szerződés is, amelyeket a Matolcsy kuratóriumi elnöksége alatt álló Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány kötött 2015-ben a budapesti, I. kerületi Csónak utcában létesítendő villaépület kapcsán. E kontraktusok alapján a legtöbbet, nettó 76,4 milliót a Bord Stúdió Építész Kft.-nek ítéltek oda.

Ezek mellett kommunikációval és PR-támogatással, könyvelési munkákkal, vagyonőrzéssel és irodaházaik teljes körű üzemeltetésével is közbeszerzési eljárás nélkül bíztak meg cégeket, valamint béreltek gépjárműveket.

A listák alapján úgy tűnik, az alapítványok valamennyi szerződéskötéskor megsértették a közbeszerzési törvényt. Mégsem kell attól tartaniuk, hogy az összes kontraktust fel kell mondaniuk, s valamennyi esetben közbeszerzési eljárást kiírniuk. A szabályok szerint ugyanis az önkéntes kérésre indult eljárás esetén a KDB csak egy évre visszamenőleg vizsgálódhat, így a hatóság csak a 2015 májusától kötött szerződéseket semmisítheti meg a közbeszerzési eljárás mellőzése címén. Jogászok szerint azonban sok esetben már nem lehet visszaállítani az eredeti állapotot, például a már elkezdett építkezéseknél, felújításoknál. Ezért bíróság dönthet arról, mi legyen a teendő.

Igaz, a KDB a szerződések értékének 15 százalékára rúgó bírságot is kivethet, ám ezt a jegybanktól kapott vagyonukból az alapítványok gond nélkül leróhatják.