„A nyertesek többségében külföldi cégek voltak, győzelmük időpontja 2010 előtti időszakra esik” – ezzel üdvözölte Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter az aszfaltkeverőügyként ismertté vált uniós vizsgálat megkezdését még 2014 elején. Úgy vélte, Brüsszel segít annak tisztázásában, hogyan nyertek „ilyen volumenű” beruházásokat külföldi cégek. Brüsszel éppenséggel azt vizsgálta, hogy diszkriminatív volt-e az útépítő pályázatok kikötése, miszerint csak az építések helyszínétől meghatározott távolságra aszfaltkeverő teleppel rendelkezők indulhattak a versenyben. Lázár a múlt héten azt jelentette be, hogy 48 milliárd forint büntetéssel zárult az ügy, ennyi uniós támogatástól estek el bizonyos útépítő projektek.
A büntetés kétségtelenül kevesebb, mint amennyit az ügy kipattanásakor közöltek. Első körben a 2007–2013 közötti időszak bő 800 milliárd forintnyi útépítő munkájának támogatásából elbukható 170 milliárd körüli összegről volt szó – a legsúlyosabb, 25 százalékos szankcióval számolva. Amint korábban közöltük, Lázár 10,7 százalékos átlagbüntetést jelentett be néhány napja. A Világgazdaság kérte a Miniszterelnökségtől a végleges projektlistát és az útszakaszonkénti szankció összegét, ám a kancellária nem reagált.
Támpontot jelent azonban az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozott listája, amelyet a Portfolio.hu közölt elsőként. Ez a potenciálisan elmeszelhető szakaszokat tartalmazza, de ennek alapján nem igazolódnak a Lázár-féle premisszák. A 68 közbeszerzési eljárás többsége, négy tucat 2010 után indult, vagyis már a második Fidesz-kormány apparátusa menedzselte. (A 2010 előtt indított mintegy 20 pályázat zömmel önkormányzatok által kiírt felhívás volt, nem az állami infrastruktúracégek pályázata.) A 10 milliárd forintnál nagyobb értékű projektek összesítéséből nem látszik a külföldi cégek elsöprő dominanciája sem. A mintegy 500 milliárdnyi projekt felének magyar tulajdonú cégek a főszereplői: a 2014-ig közbeszerzéseken taroló Közgép Zrt., illetve a Simicska Lajos-féle céget az árbevételt tekintve tavaly már megelőző Duna Aszfalt Kft.
A Világgazdaság úgy értesült, az egykori NFÜ ellenőrző apparátusa hívta fel a figyelmet arra, hogy az aszfaltkeverő-előírás miatt a projektek az uniós vizsgálatokon bizonyosan elvéreznek. Ennek nyomán 2009-ben a nagy állami megrendelők, mint a Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő Zrt. (NIF) kivették e feltételt a pályázataiból. Ezt erősítette meg Reményik Kálmán, a cég egykori vezérigazgatója az Átlátszó.hu oknyomozó portálnak is, bár ő 2006-os törlésre emlékszik. Egyúttal megpendítette, hogy a diszkriminatív feltételek visszacsempészése felveti a szándékos károkozás gyanúját. Arról azonban nincs hír, hogy a Miniszterelnökség felelősségre vonást kezdeményezett volna az adóforintok elvesztése miatt. A brüsszeli vizsgálat kezdetén az volt a kormányzati álláspont, hogy 2007 óta nem változott a teleptávolságot illető gyakorlat, vagyis nem volna ok büntetésre. Ennek némileg ellentmond a NIF korabeli közlése, amely 2011 óta 50 kilométeres távolságot kötött ki.
