Nem hat a Molra a horvát kormányválság
Nem hat a Molra a horvát kormányválság, legalábbis rövid távon – állítják elemzők, amivel a hazai energetikai cégen belül is egyetértenek. Csak az év végén alakulhat meg ugyanis az új zágrábi kabinet, miután a horvát parlamentet feloszlatott pártok arra kérték Kolinda Grabar-Kitarovic államfőt, hogy szeptember elejére írjon ki előrehozott választásokat. A helyzet pikantériája, hogy a megbukott horvát kormány nagyobbik pártja, a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) által delegált miniszterelnök-helyettest, Tomislav Karamarkót, a HDZ elnökét arra hivatkozva mondatta le a koalíciós partnere, a Hídhoz tartozó miniszterelnök, hogy túlságosan jóban van a Mol egyik fő lobbistájával.
A parlamenti voksolás esélyeit még megtippelni is nehéz. Így azt sem, hogy a leendő új kabinet hogyan viszonyulhat a horvát nemzeti olajcégben, az INA-ban 49 százalékos tulajdonos Molhoz. Utóbbi kapcsán Zágráb idestova két éve nem hajlandó beszélni a Mollal. Legutóbb 2014 júliusában találkoztak, azzal a céllal, hogy megvitassák, miért a Mol rendelkezik az INA feletti irányítási jogokkal. Ez ügyben ugyanakkor az utóbbi időben enyhülés figyelhető meg. Darko Horvat, a HDZ színeiben politizáló volt kis- és középvállalkozás-ügyi miniszter a Jutarnji List horvát napilapnak áprilisban adott interjúban például azt mondta, fel kell hagyni a folyamatban lévő két döntőbírósági eljárással, és tárgyalni a Mollal.
A Mol arra hivatkozva nyújtott be keresetet a horvát kormány ellen a washingtoni Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központjánál, hogy a zágrábi kormány nem teljesítette bizonyos szerződéses kötelezettségeit és vállalásait. Ha a bíróság a Molnak adna igazat, horvát lapértesülések szerint 8 milliárd kuna (mintegy 1 milliárd euró) járna neki.
A horvát kormány azt sérelmezve fordult 2014 elején a genfi nemzetközi döntőbírósághoz, hogy a Mol korrupció révén szerezte meg az INA irányítását, elmaradtak a részvényesi szerződésben vállalt Mol-befektetések a horvát olajfinomítókba, és a Mol megsértette a kereskedelmi társaságokra vonatkozó horvát törvényeket. Ez az érvelés látszik gyengülni elemzők szerint azzal, hogy a horvát alkotmánybíróság tavaly júliusban hatályon kívül helyezte az Ivo Sanader ügyében született ítéletet. Az ugyanis többek között arra a vádra alapozódott, hogy a Mol azért szerezhette meg az INA feletti irányítási jogot, mert Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója 10 millió euró kenőpénzt adott Sanadernek. Ám ugyanezt a magyar és a horvát törvényszék sem látta bizonyítottnak, ezért megszüntette az eljárást Hernádi ellen.
Szakértők a legkorábban ez év végén, a jövő év elején várható választottbírósági döntésekig nem várnak változást Zágráb és a Mol között.
