Beindult a tízezer Nvidia-csip a Deutsche Telekom új AI-központjában
Münchenben sikerült a lehetetlent megvalósítani, a novemberi bejelentést követően, mindössze három hónap alatt egy régi épületben a Deutsche Telekom, a német Polarise és az amerikai Nvidia felépített egy nagy méretű mesterségesintelligencia- (AI) adatközpontot.
Átadták a Deutsche Telekom AI Ipari Felhőjét
Szerdán Timotheus Höttges, a Telekom vezérigazgatója Markus Söder bajor miniszterelnökkel és Lars Klingbeil szövetségi pénzügyminiszterrel közösen már fel is avatta az úgynevezett „AI Ipari Felhőt”, amelynek célja, hogy a vállalatok hozzáférhessenek az Nvidia legújabb AI-csipjeihez.
Az új telephelyen ipari alkalmazásokhoz nyújtanak majd számítástechnikai szolgáltatásokat a vállalatoknak. Kereslet pedig bőven lesz, hiszen a német ipari vállalatok folyamatosan panaszkodnak, hogy a mesterséges intelligenciát csak korlátozottan tudják igénybe venni: vagy a számítástechnikai teljesítmény, vagy az érzékeny adataik biztonsága hiányzik.
Hatalmas korszerűsítést végeztünk
– mondta a megnyitón Stefan Sickenberger, aki az átalakításért felelős Polarise csapatát vezette. Ahelyett, hogy zöldmezős területen építkeztek volna, a HypoVereinsBank egykori banki adatközpontját alakították át a müncheni Tucherparkban. Az épület alatt hat emelet húzódik, itt helyezik el az Nvidia AI-csipjeit és számítógépeit.
A világ legnagyobb félvezetőgyártó cégének körülbelül 10 ezer grafikus feldolgozóegysége (GPU) fog itt zakatolni, amelyeket az AI-modellek betanítására és üzemeltetésére terveztek. Összehasonlításképpen: Németország legnagyobb szuperszámítógépe, a Jupiter, amely a Jülich Kutatóközpontban található, 24 ezer grafikus processzorral rendelkezik.
Célunk, hogy különösen a kis- és középvállalkozásokat segítsük.
– emelte ki a Telekom vezérigazgatója Németország első, az ipar számára létrehozott „mesterségesintelligencia-gyárának” átadásán.
A beruházás során egy nehéz technológiai problémát is meg kellett oldani, mivel az AI-csipek, különösen az Nvidia Blackwell GPU-i, működés közben rendkívüli mértékben felforrósodnak, a Deutsche Telekom a szomszédos Eisbach-patak hideg vizét használja majd a hűtésre.
Az adatközpontban keletkező hulladékhőt azonban nem vezetik egyszerűen a patakba, ezt az energiát a helyi távfűtési hálózatba táplálják a környező ingatlanok fűtésére.
A nagyjából egymilliárd eurós beruházással mindenesetre a Deutsche Telekom a németországi adatközpontok élvonalába lép, amiben fontos szerepe van a müncheni belvárosi helyszínnek is, amelyet a potenciális ipari ügyfelek magas koncentrációja miatt választottak ki.
A Telekom ügyfelei és partnerei, mint például az Airbus, a BMW, a mesterséges intelligenciát generáló Perplexity és a Siemens, valamint számos robotikai startup, mint például az Agile Robots, elvárják az alacsony adatkésleltetést alkalmazásaikhoz. Azzal, hogy a szervereket a város szívében – és nem egy távoli ipari parkban – helyezik el, a Telekom ki tudja elégíteni a vállalatok magas igényeit.
Az olyan amerikai óriások AI-központjaihoz képest, mint például
- az Amazon,
- a Microsoft
- vagy a Google Cloud
persze eltörpül a Deutsche Telekom beruházása, lévén a tengerentúli gigászok sokkal nagyobb befektetéseket engedhetnek meg maguknak, mint a Telekom. Mindazonáltal a német távközlési cégnek is van esélye a versenyben a Focus Online szerint.
Ez pedig annak köszönhető, hogy a bonni székhelyű vállalat egy jövedelmező piaci rést választott a felhőalapú üzletágban: nagy biztonságú adatközpontokat biztosít ipari üzemek közelében.
Ráadásul ebben az üzletágban a költségeknek kisebb a jelentőségük, mint másutt. A Deutsche Telekomnak ugyan magasabb költségekkel kell megbirkóznia Németországban, mint a konkurenciának az Atlanti-óceán túlpartján, ám az adatszuverenitás az üzleti modellen belül kulcsfontosságú elem.
Sok német vállalat ugyanis vonakodik attól, hogy érzékeny adatait amerikai vállalatok által biztosított felhőalapú tárhelyen tárolja.
A Deutsche Telekom egy „szuverén felhőt” kínál, ahol az adatok fizikailag Németországban maradnak, és az európai, valamint a német törvények hatálya alá tartoznak. Az amerikai szolgáltatóknál ezzel szemben a US Cloud Act (felhőtörvény) lehetővé teszi az amerikai hatóságok hozzáférését a kényes adatokhoz.
