Sóvárogva nézi Putyin, mennyire gazdag Kína: az orosz gazdaság szenved, Peking több ezer tonna arannyal dicsekszik – soha nem volt még ennyi pénze
Miközben Kína devizatartaléka januárban több mint tízéves csúcsra emelkedett, Oroszország gazdasági növekedése érdemben lassult 2025-ben az előző évekhez képest.
Kína mindenkit leköröz
Kína devizatartaléka január végére 3399 milliárd dollárra (nagyjából 1 200 000 milliárd forintra) nőtt, ami 41,2 milliárd dolláros (mintegy 14 500 milliárd forintos) havi bővülést jelent. A kínai jegybank adatai szerint ez már a hetedik egymást követő hónap, amikor emelkedést regisztráltak. A növekedést részben a jüan 0,45 százalékos dollárral szembeni erősödése, valamint az amerikai dollár nemzetközi gyengülése támogatta.
A tartalékokon belül tovább nőtt az arany szerepe is.
Kína aranytartaléka január végén 74,19 millió unciára emelkedett a decemberi 74,15 millióról, miközben a jegybank immár a tizenötödik egymást követő hónapban vásárolt nemesfémet. Az aranyállomány értéke egyetlen hónap alatt 319,45 milliárd dollárról 369,58 milliárd dollárra (körülbelül 112 000 milliárd forintra) nőtt, ami jelentős értéknövekedést jelez.
Brutális ellentámadást indított az arany-ezüst tandem, szédületes hullámvasúton az árfolyamok
Veszélyben a barátság Oroszországgal
Ezzel szemben az Oroszország gazdaságáról közzétett adatok lassuló pályát mutatnak. A statisztikai hivatal nem végleges számai szerint az orosz GDP 2025-ben mindössze 1 százalékkal bővült, szemben a 2024-es 4,9 és a 2023-as 4,1 százalékos növekedéssel. A tavalyi adat megfelel a gazdaságfejlesztési minisztérium várakozásainak, és a jegybank által jelzett 0,5–1 százalékos sáv felső értékét érte el.
A negyedéves adatok is fokozatos lassulást jeleznek:
- 2025 első negyedévében 1,4 százalékos,
- a másodikban 1,1 százalékos,
- a harmadikban pedig már csak 0,6 százalékos növekedést mértek.
A negyedik negyedéves adatokat a hivatal várhatóan áprilisban teszi közzé, a korábbi időszakok felülvizsgálatával együtt.
Az idei évre vonatkozóan az orosz gazdaságpolitikai intézmények mérsékelt bővüléssel számolnak: a gazdaságfejlesztési minisztérium 1,3 százalékos, míg a jegybank 0,5 és 1,5 százalék közötti GDP-növekedést tart elképzelhetőnek. A friss adatok így jól érzékeltetik a globális gazdaságon belüli eltérő dinamikákat: Kínában a pénzügyi tartalékok erősödnek, Oroszországban viszont a növekedési ütem érezhetően mérséklődik.
