Kína már az ipari stratégia közepébe állította, Európában csak játéknak tartják: megint lemarad az öreg kontinens?
Újabb, a jövőbe muttó iparágban maradhat le Kína mögött Európa, miután Peking stratégiai prioritásként kezeli a 3D-nyomtatást, és az ipari alkalmazására törekszik, miközben Brüsszel szinte jelentéktelen hobbiként tartja nyilván a születő technológiát.
Kína már széles körben ösztönzi a 3D-nyomtatás felhasználását
Ennek jele, hogy a 3D-nyomtatás már a Made in China 2025 programban is helyet kapott stratégiai prioritásként, Európában azonban a skálázás helyett még a kutatás-fejlesztésre helyezik a hangsúlyt. Az európai szerszámgépipar szereplőit tömörítő Európai Gyártási Technológiai Szövetség (Cecimo) részéről Vincenzo Belletti az Asia Nikkei számára elmondta, hogy ha Európa versenyképes kíván maradni, az additív gyártást (additive manufacturing, AM) kulcstényezőként kell kezelnie.
A technológia segítségével a fogyasztói hobbitermékektől és apró kütyüktől akár a házakig számos termék előállítható, ám a fogyasztói, otthoni termékek piacán Kína már ma is szinte behozhatatlan előnyre tett szert. A csehországi Prusa Research alapítója, Josef Prusa szerint kevesen maradtak Nyugaton az iparágon belül, miután nem győzték a versenyt az állami támogatást élvező kínai versenytársakkal. Ez ahhoz vezet, hogy
a desktopszegmensben a kínai termékek gyakran olcsóbbak, mint az alkatrészeik árának összege.
Pedig már ezek a kis eszközök is fontos képességekkel rendelkeznek, így a Prusa Research képes volt három nap alatt prototípusokat gyártani, engedélyeket szerezni arcvédő pajzsokra és megkezdeni a sorozatgyártást. Ez a sebesség az ukrajnai háborúban is hasznosnak bizonyult, például a drónalkatrészek gyártása során. A Prusa Research addititív gyártási rendszereinek vásárlói között hobbistákat, kutatókat és olyan vállalatokat találni, mint a SpaceX, a Lockheed Martin vagy a Skoda Auto.
Az asztali gépek piacán már behozhatatlan a lemaradás
Azonban az asztali gépek piacán Kína dominanciája megkérdőjelezhetetlen a Context tanácsadó cég információi szerint, melyek azt mutatják, hogy a top 5 cég közül a Prusa az egyetlen, amely nem kínai. Chris Donnery, a Context alelnöke szerint 2025 harmadik negyedévében a világszerte eladott berendezések 94 százaléka érkezett Kínából.
Az additív gyártás lehetőségeit látva az iparban a Cecimo júliusban indította útjára az AM-Europe kezdeményezést, több mint 700 vállalat részvételével.
A kezdeményezést elindító kiáltvány átfogó uniós stratégiát sürget, valamint azt, hogy a technológia ipari felhasználása kapjon nagyobb hangsúlyt mind az uniós, mind a tagállami szektorális politikákban vagy épp közbeszerzésekben és képzésekben.
Chris Kremidas-Courtney, a brüsszeli European Policy Centre kutatója szerint Kína példájából Európa is sokat tanulhat. Az ázsiai ország jövőbeli ipari ereje egyik alapjaként kezeli az additív gyártást, amely fontos része a nemzeti közbeszerzéseknek, miközben a hosszú távú iparpolitikához is kapcsolódik, megfelelő léptékű a szektor támogatása, és a polgári-katonai keretrendszereknek is része.
Európában még mindig nem elég egységes a piac
Ezzel szemben a töredezett és egymással nem kompatibilis európai szabályok nehezítik az európai cégek határokon átnyúló terjeszkedését, ami gátolja a nagy ugrást, noha a technológia átírja az ellátási láncokat, és a katonai készenlét, az infrastruktúra, a közlekedési és egészségügyi rendszerek ellenálló készségét is befolyásolja.
Sokan felkapták arra is a fejüket, amikor novemberben felröppent a hír, hogy egy kenyai hadgyakorlaton a brit hadsereg is kínai 3D-nyomtatókat használt, ami kiberbiztonsági és ellátási lánchoz köthető sérülékenységeket vet fel. Belletti szerint főként az adatkezelés és a szoftverek ellenőrzése kényes kérdés az additiív gyártási rendszerek felhasználása során, különösen, ha érzékeny területekről van szó. A korábban a NATO-nál is megfordult Kremidas-Courtney pedig arra figyelmeztet, hogy
a külföldi eszközök használata a javítás, a rekonfigurálás vagy pusztán a kritikus rendszerek fenntartása szempontjából jelenthet veszélyeket.
Európa azonban még nem késett el végleg, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a 3D-nyomtatás olyan ipari területeken jelenik meg, mint a légi- és hadiipar vagy épp az egészségügyi eszközök gyártása, mely területek szigorúan szabályozottak, és általában a hazai szereplőket részesítik előnyben.
