Megtankolták a Molt
Tizenegy százalékkal alacsonyabb, 160,1 milliárd forint tisztított kamat-, adófizetés és amortizáció előtti eredményt (EBITDA) ért el a Mol-csoport 2016 második negyedévében az előző év azonos időszakához képest. Ez az a mutató, amelyet a befektetők leginkább figyelnek. Mégsem estek a Mol részvényei a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) pénteken, a cég gyorsjelentésének közzétételét követően, sőt ha hajszállal, de még magasabban is zártak az előző napinál. Az EBITDA-csökkenés ugyanis kisebb lett annál, mint amekkorára az elemzők a kedvezőtlen energiapiaci körülmények alapján számítottak.
A legjobban a feldolgozás-kereskedelem üzletág teljesített, ez adta a Mol-csoport EBITDA-jának több mint 70 százalékát. A kiskereskedelmi értékesítések például két számjeggyel gyarapodtak, egyrészt azért, mert a korábbi évekhez képest alacsonyabb benzinárak miatt nőttek a tankolások, másrészt a Mol akvizíciókkal bővítette kúthálózatát. Mindezek ellensúlyozták a finomítói árrések csökkenését, vagyis azt, hogy egy hordón az idei második negyedévben 0,9 dollárral kisebb, 5,7 dolláros marzsot tudott elérni a cég, mint az előző év azonos időszakában.
Az olajár csökkenése a kutatás-termelési üzletágat éves szinten 9 százalékkal vetette vissza. A Mol-csoport kitermelése ugyanakkor (mennyiségben) nőtt, alapvetően a közép- és kelet-európai mezők természetes kitermeléscsökkenésének megállításának hatására, valamint a brit kitermelés felfutásának köszönhetően. Az üzletág EBITDA-ja viszont növekedésbe váltott, miután a Mol három szénhidrogén-találatot is elért Pakisztánban, valamint tovább haladt a kitermelést emelő programjával, a szervezetátalakítással és a költségcsökkentéssel.
Csalódást okozott viszont a társaság gázüzletága, mivel annak eredménye éves szinten 20 százalékkal esett vissza, noha költségei még valamelyest csökkentek is a bázishoz képest. E gyenge teljesítmény a bevételek hullámzásának és a kedvezőtlen szabályozói változásoknak tudható be. Még szerencse, hogy a gáz a Mol kevésbé hangsúlyos üzletága.
Folytatódott a cégcsoport készpénztermelése, és eladósodottsági mutatója valamelyest 28 százalék alá csökkent. Pedig a második negyedévben még 55 milliárd forint osztalékot is kifizetett. Ez az eladósodottsági ráta bőven a komfortzónában mozog, egyelőre nem látszik veszélyben, hogy a Mol jövőre az ideit meghaladó osztalékot fizessen – véli Sándor Dávid, a KBC Equitas vezető elemzője. Már csak azért is, mert a cég visszafogta beruházási terveit, igaz, a csökkentést a korábban jelzettnél 0,2 milliárd dollárral kisebbre, 1,1 milliárdosra fogta.
„Erős első féléves eredményeinket alapul véve bízunk abban, hogy az éves tiszta EBITDA eléri a korábban kitűzött 2 milliárd dollár feletti 2016-os célt” – kommentálta Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója a gyorsjelentést. Az idei csoportszintű terveket szinte teljesen változatlanul hagyta a menedzsment, 35–50 dolláros olajárra és a 2015-ösnél alacsonyabb marzsokra számít.
A Portfolio.hu szerint a BÉT-en pénteken 17 160 forinton záró Mol-részvények a jelenlegi, 2016-ra várt egy részvényre jutó eredménnyel kalkulált árfolyam/nyereség (P/E) rátával némileg alulértékeltnek tűnnek az európai olajcégek között, figyelembe véve az elkövetkező évekre várt profitnövekedési kilátásokat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.