Tizenegy új orosz atomreaktor épül

Oroszországban 11 új atomreaktort építenek 2030-ig, már kijelölték a helyszíneket is. A beruházások révén 12 gigawattal a mostani közel másfélszeresére nő az ország nukleáris létesítményeinek beépített teljesítménye – idézi a Kommerszantot az Atomenergiainfó. Igaz, a növekedés nyilván nem lesz akkora, mint amit az orosz lap ír, hiszen az új egységekre részben kapacitáspótlás miatt lesz szükség.

A terv érdekessége, hogy a 11 reaktorból kettő a többi reaktor kiégett fűtőanyagát használja majd, a működése során pedig csak minimális mennyiségű nagy radioaktivitású anyag marad hátra. Az orosz kutatók e megoldást, azaz az üzemanyagciklus zárását tekintik a fő eszköznek a nagy radioaktivitású hulladékok ártalmatlanítására. Az atomhullandék végső tárolására persze Oroszországban is szükség lesz, csak fajlagosan sokkal kisebb mennyiségére. A két BN–1200 típusú gyorsneutronos reaktor egyébként a belojarszki, illetve a dél-uráli atomerőműben épül.

Gyorsneutronos bemutatóreaktor épül az orosz állami Roszatom atomholdinghoz tartozó Tvel fűtőelemgyár területén is Breszt-OD–300-as néven. A reaktor a szeverszki atomerőmű része lesz. További újdonság az első, közepes teljesítményű, VVER–600-as reaktorral felszerelt blokk is, ez a kolai atomerőmű területén működik majd. Ilyen, közepes méretű erőművekre elsősorban a gyenge energiaellátású térségekben lehet szükség. Hét egység épül majd az AESZ–2006-as reaktorból továbbfejlesztett, VVER-TOI nevű, 1250 megawattos típusból: kettő-kettő a szmolenszki atomerőműben, a Nyizsnyij Novgorod-i és a közép-oroszországi Kosztroma megyébe tervezett központi atomerőműben, egy pedig a tatár atomerőműben a RIA Novosztyi összefoglalója szerint. A Paksra tervezett két új blokk szintén VVER-alapú lesz, de 1200 megawattos, és már 3+ generációs.

Még három atomjégtörő

Már vízre bocsátották, de csak a jövő év végén készül el, és 2018-tól dolgozik a világ legnagyobb és legerősebb atommeghajtású jégtörője. Az LK–60 típusú, újgenerációs hajók prototípusa, az Arktika akár 2,9 méter vastag jéggel is elbánik. Elsősorban a cseppfolyósított földgáz Jamal-félszigetről történő elszállítását segíti majd. Az Artika után a Roszatom tavaly májusban rendelt két további jégtörőt is a Balti Üzemtől Szibir és Urál néven, mindezért összesen 122 milliárd rubelt (csaknem 1,9 milliárd dollárt) fizet.