Tizenkét éves mélyponton a cafeteria
A következő egy évben nagyítóval kell majd keresni a béren kívüli juttatást nyújtó vállalkozásokat – derült ki a K&H kkv bizalmi index adataiból. Az év eleji átmeneti javulást követően ugyanis tovább folytatódott a csökkenő trend, s ezzel újabb mélypontot ért el a cafeteriát tervező cégek aránya. Az új cafeteriaadózási szabályok bejelentésekor készült felmérés eredménye szerint a következő egy év során a mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv) mindössze 37 százaléka kalkulál a béren kívüli juttatások valamelyik formájával, ami az elmúlt tizenkét év legalacsonyabb aránya.
„Az adótörvények módosítása miatt a vállalkozások már most elkezdték újragondolni cafeteria-rendszerüket – magyarázta Kovács Viktor Zoltán, a K&H kkv-marketingfőosztályának vezetője. Ezt mutatja, hogy bár továbbra is első helyen az Erzsébet-utalvány, ezt követően pedig a munkába járás költségeinek térítése áll, de mindkét elem népszerűsége jelentősen visszaesett (25-ről 18 százalékra, illetve 18-ról 10 százalékra), a pénzbeli jutalom ugyankkor a harmadik helyre lépett elő a juttatások között. Ez egybevág a jövő évi adóváltozásokkal, amelyek szerint évi 100 ezer forintot lehet majd nyújtani a munkavállalónak kedvező adóteherrel, miközben az Erzsébet-utalvány és a közlekedési hozzájárulás kikerül a kedvezményes adózású béren kívüli juttatások köréből.”
A közlekedési költségtérítés népszerűsége gyakorlatilag nyolc éve folyamatosan csökken, 2017-től ráadásul az e körbe tartozó helyi utazási bérlet már nem minősül béren kívüli juttatásnak – csakúgy, mint az Erzsébet-utalvány –, hanem az úgynevezett egyes meghatározott juttatások körébe fog tartozni, 49,98 százalékos közteherrel. Az üzemanyag-támogatás azonban továbbra is béren kívüli juttatás marad, mértéke jövőre 9-ről 15 forintra emelkedik kilométerenként.
A K&H szakértői szerint a különböző méretű cégek általában igen eltérő arányban alkalmaznak cafeteriát, most azonban viszonylag egységes képet mutat a szektor. A mikrovállalkozások harmada, a kis- és középvállalkozások 40 százaléka kalkulál béren kívüli juttatással. Régiós szinten viszont jelentős eltérés figyelhető meg: Nyugat-Dunántúlon a legkedvezőbb a helyzet, itt a cégek több mint fele (53 százalék) tervezi béren kívüli juttatással támogatni dolgozóit. Ezzel szemben a fővárosban és Pest megyében dolgozók ennél jóval alacsonyabb arányban számíthatnak ilyen jellegű bérkiegészítésre. Szektorok szerinti bontásban csupán az ipari, építőipari cégek számolnak az átlagnál magasabb arányban (45 százalék) cafeteriával.
