Új exportcélpontokat talált az uniós húsipar azt követően, hogy Moszkva tilalmak sorát vezette be az elmúlt két évben, válaszul az Ukrajna miatti EU-szankciókra. „Az orosz embargó kezdete óta eltelt időszakban az húsipari szereplői sikerrel találták meg az alternatív értékesítési lehetőségeket” – mondta el lapunknak Éder Tamás. A Hússzövetség elnöke hozzátette: elsősorban a távol-keleti országokba irányuló európai ugrott meg. „Ezzel sikerült kiváltani az orosz piacokat, az Európai Unió harmadik országokba jutó sertéshúsexportja olyannyira megnőtt Ázsia irányába, hogy mára a kivitel mintegy háromnegyede a Távol-Kelethez köthető” – tette hozzá Éder Tamás. Az új célpontok között szerepel Kína, Japán, Vietnam és Dél-Korea is.
Mindez könnyebbséget jelent a magyar húságazatnak is, amely korábban közvetett okok miatt szenvedett az embargótól – a nyugati húsfelesleg ugyanis a hazai piacokon jelent meg nagy tömegben. A legnagyobb hazai húsipari szereplők szintén kivették a részüket az ázsiai felfutásból, és mára a korábbiaknál több árut szállítanak a Távol-Keletre. A közelmúltban több magyar húsipari cég kapott kínai exportengedélyt, a harmadik országba irányuló magyar tőkehúskivitel egyik legfontosabb célországa pedig ma már Japán. Az Ázsia felé forduló cégek között van a Pick, a Hungary-Meat, a Gyulahús Kft., valamint részben a Pápai Hús 1913 Kft. is.
Az ázsiai export élénkülésével és az uniós termelés normalizálódásával a közösség sertéspiaca is lassan rendeződik, az élőállatok felvásárlási ára pedig újra 400 forint felett van. Ez már nyereséget jelent a termelőknél, az uniós szinthez képest lemaradó hazai húsiparban viszont újra felszínre hozhatja a korábbi problémákat.
WTO: jogtalan az orosz embargó
Oroszország jogtalanul tiltotta ki az Európai Unióból származó sertéshúst – állapította meg a Kereskedelmi Világszervezet (WTO). Az oroszoknak hatvan napjuk van fellebbezni – tájékoztatott a Földművelésügyi Minisztérium (FM) a kormány honlapján. Ha nem fellebbeznek, akkor Oroszország köteles eleget tenni a WTO-ajánlásnak. A szervezet szerint a sertéspestisre hivatkozó orosz intézkedés sérti az állat- és növény-egészségügyi intézkedések alkalmazásáról szóló megállapodást, mert nem veszi figyelembe, hogy lehetőség van a folytatására egy ország betegségektől elismerten mentes területeiről még akkor is, ha a többi részének állategészségügyi státusa nem kedvező. Az EU moszkvai képviseletének adatai szerint a tilalom miatt az uniós kivitel mintegy 25 százaléka esett ki.