Új módon segítené az MNB a kis cégeket és a bankokat egymásra találni

A BISZ Központi Hitelinformációs Zrt. augusztus 31-én elindítja a Központi Hitelinformációs Rendszert (KHR) kiegészítő és opcionálisan igénybe vehető szolgáltatását. Ez a BISZ-szel szerződött több mint 450 hazai pénzügyi intézményt informálja arról, mi a valószínűsége annak, hogy a tőlük hitelt kérő, illetve már finanszírozott kis- és középvállalkozások (kkv) nem törlesztenek. A KHR-hez minden hitelezéssel foglalkozó vállalkozás csatlakozhat, ehhez a BISZ egyszemélyes tulajdonosának, a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) az engedélye szükséges.

Az új információs adatbázis révén azok a pénzintézetek, amelyek a hitelkockázat méréséhez már rendelkeznek hasonló modellel, ellenőrizhetik, illetve kiegészíthetik saját értékelésüket, illetve elemzésüket. Ettől az MNB a hitelezési kockázatok csökkenését várja, különösen azon intézményeknél, amelyeknek az erőforrása szűkös ahhoz, hogy felmérjék a rizikókat. A megalapozott hitelezési döntések pedig végső soron hozzájárulhatnak az aktívabb hitelezéshez. Korábbi közlése szerint az MNB a hitelezés 5 százalékos emelkedését szeretné elérni.

A szolgáltatást – a KHR keretrendszerén keresztül – január 1-jéig minden szerződött partner díjmentesen használhatja, azt követően pedig lekérdezésenként 99 forintot kell fizetniük. Az MNB a szolgáltatás alapjául szolgáló hitelkockázati modellt a beérkező újabb adatok és tapasztalatok felhasználásával minden évben frissíti. Emellett a BISZ további fejlesztéseket tervez annak érdekében, hogy egyszerűsítse a felhasználást.

Az új szolgáltatás a harmadik eleme az MNB azon intézkedéseinek, amelyek a piaci hitelezés növelését célozzák. Elsőként idén januárban a növekedéstámogató programot (NTP) indították el, amely a növekedési hitelprogram (NHP) fokozatos kivezetése mellett az új piaci hitelprogramból (PHP) áll. Ennek során az MNB a kamatkockázat és likviditás kezelését segítő új jegybanki eszközöket vezetett be, amelyek igénybevételével a bankok számszerű hitelezési vállalást tettek. A másodjára, idén májusban elindított rendszer pedig a tőkekövetelményeken keresztül ösztönzi a bankokat arra, hogy növeljék kihelyezéseiket.

Nem keresettek a beruházási hitelek

Közel 1560 milliárd forint hitelt nyújtottak a hitelintézetek a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak 2016 első felében – tartalmazza az MNB tegnap közzétett összesítése. Ez több mint egymillió hitelszerződést takar. A kihelyezett összegek csaknem 45 százaléka a középvállalkozásokhoz került, 35 százaléka pedig kiscégekhez, a többi mikrovállalkozásokhoz. A gazdasági növekedés szempontjából nem szívderítő, hogy a folyósítások alig 11 százaléka beruházási célú, ezzel szemben csaknem 60 százaléka folyószámlahitel. Ennek megfelelően az éven belül és az éven túl esedékes hitelek aránya nagyjából egyharmad–kétharmad volt. Érdekes, hogy a kkv-k az első fél évben több mint 346 milliárd forint értékben vettek fel devizahitelt.