Cha-cha-cha a semmibe: mentik a turistákat a kanadaiak és az oroszok Kubából
A Kuba elleni amerikai olajembargó hatására lassan megáll az élet a szigetországban, egyre több embert bocsátanak el, bezárnak a szállodák, az alapvető élelmiszereket is egyre nehezebb beszerezni, és egyre megfizethetetlenebbek. A külföldi légitársaságok felfüggesztik a járataikat, vagy üres gépeket küldenek az országba, hogy hazavigyék az ott rekedt turistákat.
A kubai hatóságok a hét elején jelentették be, hogy a kerozinhiány miatt többé nem lehet az ország repülőterein feltölteni a külföldi légitársaságok gépeit. Azóta az Air Canada után az ország két másik légitársasága, az AirTransat és a WestJet is bejelentette, hogy legalább április végéig felfüggeszti a kubai járatait.
Az Air Canada az orosz Aeroflothoz hasonlóan a következő napokban csak üres gépeket küld a szigetországba, hogy hazaszállítsa az ott rekedt mintegy
- háromezer kanadai
- és több mint négyezer orosz
turistát.
A spanyol Iberia és az Air Europa egyelőre nem állította le teljesen a forgalmat, de rugalmas jegykezelési feltételeket vezetett be. A Fox Business tudósítása szerint az amerikai légitársaságok sem számoltak be fennakadásokról. A Southwest és a Delta Air Lines jelenleg napi egy havannai járatot üzemeltet, az előbbinek a gépei
a visszatérésre is elegendő üzemanyaggal indulnak útnak,
az utóbbi esetében erre nincs is szükség, mert a kiinduló állomás, Miami közel van Kubához.
Kuba tíz év után először nem kap olajat
Kuba katasztrofális helyzetbe került, miután Nicolás Maduro elfogásával és a venezuelai olaj értékesítésének amerikai kézbe kerülésével sem olajat, sem pedig pénzt nem kap korábbi legfőbb támogatójától.
Donald Trump amerikai elnök ráadásul január végén vámokkal fenyegette meg mindazokat, akik olajat szállítanak Kubába, és ezzel a rendeletével sarokba szorította Mexikót, amely szintén leállította a szállításokat.
A Bloomberg tudósítása szerint így
2015 óta januárban először fordult elő, hogy a szigetországba nem érkezett egy csepp importolaj sem,
ezért hiány van mindenből: kerozinból, fűtőolajból és üzemanyagból, egyre inkább ellehetetlenül a víz- és áramellátás.
Az üzemanyaghiány miatt bezárt legalább két nagy tengerparti nyaralóközpont, és a The Wall Street Journal által idézett orosz idegenforgalmi iroda szerint egyre több szállodából is áttelepítik máshová a még ott lévő külföldi vendégeket.
Külföldön is bírálják az olajembargót
Washington célja a rezsimváltás Kubában, és Donald Trump adminisztrációja jól értesült források szerint ennek elérése érdekében kapcsolatokat keres a sziget kormányzatában.
Kérdés, hogy ez mennyire lesz sikeres. Havanna mindenesetre zsarolással és erőszakkal vádolja Washingtont, és nagyon igazságtalannak nevezte Claudia Sheinbaum mexikói elnök is. „Nem lehet így szorongatni az embereket. Nincs elég energia a kórházaknak, az iskoláknak” – fogalmazott.
Bár az amerikai kormány tagadja, hogy a válság oka az olajembargó lenne, a washingtoni külügyminisztérium hatmillió dollár értékben küld humanitárius segélyt a szigetországba, többek között halkonzervet, rizst, tésztát és napelemmel működő telefontöltőket.
Az elemzőket is meglepte a helyzet gyors romlása
A helyzetet természetesen a kubaiak szenvedik meg a leginkább. Egyre súlyosabbak az áramkimaradások, hosszabbak a sorok a benzinkutaknál, ha kapható egyáltalán üzemanyag, és folyamatosak az elbocsátások.
A munkájukat elvesztők egy hónapig kapják a teljes fizetésüket, utána két hónapig annak 60 százalékát.
Az átlagbér 4000–6500 peso (53–86 ezer forint) között mozog,
és a reálértéke a Havana Times tudósítása szerint az 1989-esnek alig kétharmada.
Ehhez képest egy liter tej 1600 pesóba, egy kis csomag csirkecomb 2000 pesóba kerül, vagyis ezzel a két tétellel el is fogy egy átlagos kubai havi bére.
A The Wall Street Journal szerint a helyzet gyors romlása még az elemzőket és egyes amerikai tisztviselőket is meglepte. Növekszik emiatt az aggodalom, hogy egyértelmű stabilizációs terv hiányában a válság évekig elhúzódhat, és súlyos következményekkel járhat a kubai lakosságra.
Jorge Pinón, a texasi egyetem kubai energiaügyi szakértője, aki nyomon követi a szigetre szállított olajmennyiséget, úgy véli, hogy a összeomlás küszöbön áll, mert legkésőbb áprilisra teljesen elfogy az olaj.
