Új projektcég alakul a beruházásra

A Gazprom és partnerei az év végéig kidolgozzák azt az új finanszírozási modellt, amelyre alapozva megépíthetik az Északi Áramlat 2. gázvezetéket. Erről az orosz gázóriás igazgatósági elnöke, Alekszej Miller nyilatkozott a TASZSZ orosz hírügynökségnek. Az eredeti tervet azért kellett elvetni, mert a lengyel versenyhatóság szerint a beruházásra létrehozandó konzorciumon keresztül a Gazpromnak túl nagy piaci súlya lenne a helyi gázszállításban. A versenyhivatali megállapításra reagálva a társulás leendő tagjai (Engie, OMV, Shell, Uniper és Wintershall) visszaléptek, így a vállalkozásban a Gazprom magára maradt. Alekszej Miller kiemelte, hogy az előbbi vállalatok mindegyike nyitott a folytatásra, így nem változik a beruházás ütemezése sem, a megkezdett előkészületek pedig folytatódnak. Az új finanszírozási modell mibenlétéről egyelőre nem tudott konkrétumot mondani, de közölte: az érintett cégek a New European Pipeline AG néven létrehozandó vegyes vállalatban állnak majd össze.

Minden kiadást figyelembe véve, az Északi Áramlat 2. mintegy 9,9 milliárd euróba fog kerülni, éves kapacitása pedig 55 milliárd köbméter lesz. Két vezetékének kiindulópontja egy oroszországi kikötő lesz, ahonnan a csövek a Balti-tenger alatt jutnak el a németországi Greifswaldig, ugyanoda, ahol a 2011 óta már működő Északi Áramlat végpontja is van. A vezeték átadása 2019 végére várható. (Ekkor jár le a Gazprom tranzitmegállapodása Ukrajnával. Az orosz társaság 2020-tól új európai szállítási útvonalon juttatná el a gázát Európába, jórészt éppen az Északi Áramlat 2.-n, de szakmai körök szerint fenn fogja tartani ukrajnai tranzitját is.)

Gázzal a klímacélokért

A gázüzemű erőművek használatának kiemelt szerepe lesz az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésében a Norvég Olaj- és Gázszövetség tanulmánya szerint. Kimutatták, hogy a norvég gáz importja nélkül Európa nem lesz képes a Párizsban vállalt klímacélok teljesítésére. Ezen energiahordozónak ugyanis nagy szerepe van az energiarendszerek kiegyensúlyozásában, és az égetésekor viszonylag kevés szén-dioxid kerül a levegőbe. Az Európában felhasznált gáz ötöde Norvégiából származik.