A kormány megmentette volna, majd magára hagyta - indulhat a licit a vagyonra

„A hus.hu és a surjanyhus.hu domainnevek megvásárolhatók” – egyéb már nem, csupán ennyi olvasható a Surjány-Hús Kft. honlapján. Pedig nemrég még az öt legjelentősebb húsipari vállalat között jegyezték a Tóth Tibor agrárvállalkozó családi érdekeltségébe tartozó céget. A Surjány-Hús tavaly decemberben dőlt felszámolásba, törökszentmiklósi üzemét a szennyvízteleppel együtt 1,7 milliárd forintért hirdeti most eladásra az állami felszámoló. A 4,9 hektáros ingatlanon fekvő üzemet – a beépített technológiával – és a 2,6 hektáron fekvő szennyvíztisztító telepet az Erste Bank jelzáloga terheli.

A Surjány-Hús a csúcsévben, 2011-ben még 16 milliárd forint árbevételt könyvelt el, ám a forgalma 2014-re 9 milliárdra zsugorodott. A céget belülről ismerők szerint a túl gyors növekedés okozta a vesztét, de nem volt esélytelen a megmenekítése. Jól ment például a fővárosi depója, ahol sertést és marhát csontoztak, és szállítottak közületeknek. Az akkor még azonos tulajdonosi körbe tartozó Alföldi-Hús Zrt. pedig kimaradt az orosz embargóból, így mindvégig szállíthatott keletre. A csoport 1,3 milliárd forintot ruházott be új utóérlelő és szárazáruüzembe, beszállhatott volna a téliszalámi-gyártásba, de végül nem jelent meg a Pick konkurenciájaként. A csoportnak segítségre volt szüksége, ami 2014-ben körvonalazódott is egy kormányhatározat formájában. Eszerint a Surjány-Hús Kft. és az Alföldi-Hús Zrt. állami kezességvállalással vehetett volna fel 2,98 milliárd forint hitelt a likviditási helyzet rendezésére. Ebből 2,48 milliárd forintot fennálló kölcsöneik kiváltására, félmilliárdot pedig tevékenységük bővítésére. Az egyedi garanciát a két társaság „sertéspiaci pozíciójával” indokolták, illetve azzal, hogy a munkanélküliséggel sújtott törökszentmiklósi és szarvasi térségben fontos szerepet töltenek be a mintegy 700 dolgozó foglalkoztatásával. Helyzetük a piac egészét sújtó válság miatt romlott, saját vágóhídjukat is leállították. Az állami segítségből azonban nem lett semmi. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter a nemzetgazdasági tárca vizsgálati eredményével indokolta, hogy miért nem kapott a gyulai vagy a pápai húsüzemekhez hasonló mentőövet a Surjány-Hús. E szerint a kezességvállalás nem felelt meg az államháztartásról szóló törvény előírásainak, továbbá a konstrukció tiltott állami támogatásnak minősülhetett volna.

Segítség híján a cég végül fizetésképtelenné vált, tavaly májusban csődöt jelentett, majd decemberben felszámolási eljárás indult ellene, és a kormány stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté nyilvánította. Még ezt megelőzően elkelt a csoport kisebbik tagja, az orosz embargóból kimaradt Alföldi-Hús: tavaly júliusban a Gallicoop Pulykafeldolgozó Zrt. tulajdonába került. A sertésfeldolgozóhoz hasonlóan a vevő is szarvasi, a pulykanagyhatalom tavaly 34,2 milliárd forint árbevételt és 1,8 milliárd forint eredményt mutatott ki.