Folytatódott az energiaszektor mélyrepülése
Befektetői szemmel a harmadik negyedév meglehetősen egyhangúra sikerült. A június végi Brexit-szavazás további hosszú távú bizonytalanságot borított a piacokra, de a sokk gyors kiheverése után nem történt jelentős elmozdulás a részvényindexekben, az államkötvényhozamok pedig valamelyest magukra találtak (123 bázispont hozamemelkedés a teljes időszak alatt). Az alig változó gazdasági növekedés hatására a második negyedévben még nyomott nyersanyagárak valamelyest csökkentek. Az olaj árát a kitermelési plafonnal kapcsolatos elmaradt megállapodás mélyen tartotta (időszaki mélypont 39,51 dollár, WTI), míg végre szeptember végén megszületett az egyezség, ami segítheti a fekete arany árának emelkedését. Az időszak teljesítménye hajszálnyi mínusz lett (–0,19 százalék).
A Brexit miatt a gazdasági stabilizáció, mint a 2016-os év kulcskérdése újabb gellert kapott, növelve a lefelé mutató kockázatokat. Az USA és Kína növekedése viszont relatíve stabil maradt, továbbra is támogatva a globális növekedési kilátásokat. Kína gazdasága ugyanakkor ma is masszív ipari többletkapacitásokkal és túlhitelezett vállalati szektorral rendelkezik, de a költségvetési élénkítésre alapító gazdaságpolitika meg tudja őrizni a stabilitást valószínűleg középtávon is.
Az arany jól tükrözte a kamatvárakozások, illetve helyettesítő terméke, a dollár várható árfolyamalakulásában bekövetkező változásokat. A kamatemelés kikerülése a monetáris naptárból tovább emelheti a nemesfém árfolyamát. A negyedévet enyhe, 0,53 százalékos mínusszal zárta a jegyzés, amely a tárgyidőszakban 1309 dolláros mélypontról kapaszkodott vissza.
Az EuroStoxx 600-as index 3,95 százalékos növekedést tudott felmutatni a július-szeptemberi időszak alatt, míg az amerikai S&P500-as 3,34 százalékkal gyarapodott, ledolgozva az előző negyedév 3,2 százalékos mínuszát. Immár folyamatosan ötödik negyedéven át csökkenő eredményt mutattak az 500 vállalatainak számai éves bázison. A legtöbb pozitív eredménymeglepetést az ipari és az információtechnológiai szektor vállalatai hozták (7,3 és 7,1 százalék), míg 25 százalékos értékkel az energiaszektorban volt a legmagasabb a negatív meglepetések aránya. A legnagyobb nyereségnövekedést a fogyasztási cikkek gyártói és a telekom cégek produkálták, míg a legnagyobb eredménycsökkenést az energiaszektor hozta. A harmadik negyedév eredménye várhatóan 2,1 százalékkal csökkenhet az S&P 500 vállalatainál. A legjobb eredménynövekedést ismét a fogyasztási cikkek gyártói és a közműszektor vállalatai érhetik el, a legrosszabb teljesítmény pedig megint csak az energiaszektorhoz kötődhet.


