A Libération című francia lap szerkesztőségi írásában azt javasolta Franciaországnak, hogy két népszavazási kérdéssel válaszoljon a magyarországi kvótareferendumra: az egyiket a kelet-európai munkavállalók franciaországi alkalmazásáról, a másikat a dél- és felet-európai országok pénzügyi támogatásáról.
A lap brüsszeli tudósítója, Jean Quatremer szerint "Orbán ahelyett, hogy megvárta volna az Európai Bíróság döntését, meg akarta leckéztetni az uniós intézményeket és partnereit, bebizonyítva azt, hogy távirányított népének akarata felsőbbrendű az európai jogállamiságnál". A konzervatív Le Figaro szerint a nemek nagyarányú győzelme segítheti a miniszterelnököt abban, hogy 2018-ban megnyerje a választást.
Belga sajtó
Vesztésre vitte Orbán Viktor az elleni küzdelmét, mivel nem tudott elég embert mozgósítani ahhoz, hogy elérje az érvényességi küszöböt - írta a La Libre Belgique című belga napilap internetes oldalán hétfőn. A kormányfőnek még sincs oka panaszra, mivel a menekültek kötelező betelepítését elutasítók nagymértékű győzelmet arattak. A nemek győzelme valószínűleg erősíteni fogja Orbán belföldi pozícióját, és finomítja vezetői arculatát az európai migrációellenesek táborában - írta a napilap.
Még ha Brüsszelben "idegengyűlölő számkivetettként" tekinthetnek is Orbán Viktorra, a menedékkérők újraelosztását célzó kvótákról kiírt népszavazás eredménye megmutatta, hogy országa kiáll a magyar miniszterelnök mellett, ami sok uniós vezető esetében nem magától értetődő napjainkban - írta összeállításában a Politico brüsszeli hírportál.
Német sajtó
A német napilapok hírportáljukon közöltek írásokat a magyar népszavazásról, mert a nemzeti ünnep miatt hétfőn nem jelennek meg nyomtatott újságok. A konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung A magyarok megtagadják a szavazást a menekültkvótákról címmel közölte Stephan Löwenstein írását, aki kiemelte, hogy a kormány "példátlan" kampányát tekintve a szavazás érvénytelensége "érzékeny vereség" Orbán Viktornak. Kifejtette: az alacsony részvételi arány a politikusokkal szembeni általános elégedetlenséget is tükrözi, és a "masszív korrupciós vádakkal" terhelt kormánynak szembe kell néznie azzal a "súlyos bizalomvesztéssel" is, amelyet az utóbbi évben elkendőzött a menekültkérdés.
A konzervatív Die Welt Orbán most az alapelvekről akar vitázni az EU-val címmel közölte Boris Kálnoky beszámolóját, miszerint a népszavazás az alacsony részvételi arány miatt kudarcba fulladt ugyan, de ez "cseppet sem változtat Orbán miniszterelnök stratégiáján", aki a 2018-as országgyűlési választásra tekintve a menekültügy felhasználásával "hosszú és tartós konfliktust" akar kialakítani az EU-val.
A szerző kiemelte, hogy a 2018-as biztos és nagyarányú győzelemhez Orbánnak szüksége van "ellenségképekre", és ezt a szerepet az uniós bürokratákkal és a menekültválsággal kívánja betölteni, azonban az ország EU-tagságát nem kérdőjelezi meg.
A Die Zeit című liberális hetilap Magyarország - Amikor a populista leleplezi magát címmel közölte Philip Faigle írását, aki kiemelte, hogy Orbán Viktor Németországban ugyan gyakran "népvezérnek" tűnik, de hazájában korántsem kétségbevonhatatlan, vitathatatlan tekintély, és annak ellenére is csupán minimálisan több embert tudott "nem" szavazatra buzdítani, mint a Fidesz és a Jobbik bázisa, hogy hatalomra kerülése óta állandóan mozgósítja a népet, és igen drága, részben idegenellenes kampányt folytatott, amellyel szemben "gyakorlatilag nem volt ellenkampány".
Brit sajtó
A The Times című konzervatív brit napilap elemzésében Orbán Viktorra, illetve az EU-tagságról tartott brit népszavazásra utalva úgy fogalmaz: a jelek szerint egy európai vezető ismét a saját kárán tanulta meg, hogy egy népszavazás miként sülhet el rosszul.
A szerző szerint a kormányfő nem a megfelelő tanulságokat vonta le a brit referendumból, mivel azt hitte, hogy szabaddá vált a pálya Brüsszel ostorozására.
A cikk szerint a népszavazás célja annak bemutatása lett volna, hogy az ország alkotmányos változtatásokat akar. Orbán Viktor most minden erejével megpróbálja úgy beállítani az eredményt, hogy a nemek hatalmas aránya megadta neki erre a felhatalmazást, annak ellenére, hogy a részvétel nem érte el az érvényességi küszöböt - írta a The Times.
Orbán Viktor "kínos kudarcot szenvedett" az Európai Unió migrációs politikája elleni harcában, mivel a migrációellenes referendumon győzelme elmaradt az alacsony részvételi arány miatt - írta a Financial Times című brit üzleti napilap elemzésében hétfőn.
A lap szerint csalódás Orbán Viktornak az eredmény, amelyben keserű csavar, hogy ő illesztette az alaptörvénybe azt az érvényességi küszöböt, amelyet támogatóinak nem sikerült elérniük. A cikk értékelése szerint az alacsony részvétel sebezhetővé teszi Orbánt a belföldi jobboldali és baloldali támadások szempontjából. Az elemzők szerint az eredmény megerősítette, hogy növekszik az idegengyűlölet Magyarországon, de hangsúlyozta Orbán belpolitikai stratégiájának sikerét is - írta Andrew Byrne.
Osztrák sajtó
Az osztrák Der Standard című lap Túl sok hűhó a semmiért című cikkében a szerző úgy véli, hogy Orbán Viktornak a szavazással több veszítenivalója volt, mint nyernivalója, hiszen támogatói közül többen alig lelkesedtek a költséges kampányért.
Orbán Viktor érvényes referendum nélkül is folytatni fogja Brüsszel-ellenes politikáját - olvasható a Kurier című osztrák lap honlapján. A szerző a szavazás kimenetelét a kormány vereségeként értékeli. A cikkíró megállapítása szerint a szavazásnak szimbolikus jelentősége van, hiszen Orbán szószólója lett azon államoknak, amelyek az uniós integráció ellen foglalnak állást, és a nemzetállamok jelentőségét akarják hangsúlyozni.
A Fidesz az unióval való hosszantartó konfliktusát alapozta meg - olvasható a Die Presse című osztrák lap hétfői számának cikkében. A szerző ugyanakkor megjegyzi, hogy a Fidesz fellegvárának számító településeken tapasztalt viszonylagosan alacsony választási részvétel nem jó jel a pártnak 2018-ra nézve. A biztos és határozott győzelemhez Orbánnak tartósan fel kell építenie az ellenségképet - véli a szerző.
