Sokat veszített Rio az olimpiával

Túl sok volt Brazíliának két év alatt a világ két legjelentősebb sporteseményét, a labdarúgó-világbajnokságot 2014-ben és az olimpiát az idén megrendezni. Erre lehet következtetni az alig két hónappal ezelőtt befejeződött riói ötkarikás játékok első gyorsértékeléseiből.

Abban, hogy ez így alakult, jelentős szerepe volt a világgazdasági feltételek megváltozásának. Amikor ugyanis 2009 októberében Riót választották a 2016-os játékok rendezőjévé – már tudván, hogy Brazília a focivébének is helyet ad –, még merőben más volt a helyzet. Brazília a vele együtt Oroszországot, Indiát és Kínát tartalmazó BRIC-országcsoport egyik legígéretesebb gazdaságaként feszített. Állami költségvetésébe a nyersanyagpiaci boom miatt dőlt a pénz, elsősorban a Petróleo Brasileiro állami olajvállalat royalty befizetéseiből. Amelyeknek nagy részét aztán a brazil kormány el is költötte, 2009–2015 között rengeteg közalkalmazottat vett fel, akiknek az átlagfizetését több mint a duplájára emelte, miközben belevágott az új metróvonal építésébe.

Ám a világpiaci olajárak zuhanása Rio adóbevételeit is jelentősen megnyirbálta, miközben az ottani rigorózus szabályok miatt sem a közalkalmazottakat nem lehetett elbocsátani, sem az oktatási, valamint az egészségügyi kiadásokon lefaragni. Ráadásul az új metróvonal is a tervezettnek a duplájába, 3 milliárd dollárba került.

Ez nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a bostoni Smith College számításai szerint a riói olimpia 10 milliárd dolláros veszteséggel zárult. Miközben ugyanis a játékok kiadásai 15 milliárdot érhettek el – ez 4 milliárddal haladja meg a Pricewater­houseCoopers tavalyi tanulmányában szereplő becslést –, mindössze 3,5-4 milliárd jött be a jegyeladásokból, a szponzorálásokból, az olimpiához közvetlenül kapcsolódó kereskedelmi forgalomból és a televíziós közvetítésekből. Bár a hivatalos közlés szerint a belépőjegyek 84 százalékát eladták, a hosszú sorban állások és a közlekedési problémák miatt a valóságban több tízezer szék tátongott üresen a versenyeken. Sok turista ugyanis otthon maradt, a szponzorok által felajánlott jegyeket pedig tízezres nagyságrendben nem használták fel.

Éppen a rossz állapotban lévő közlekedés és a rendkívül gyenge közbiztonság miatt nem lehet számítani a turizmus olimpiát követő fokozódására sem. A riói olimpiára évekkel korábban 380-420 ezer látogatót vártak, ám látva, hogy a két évvel korábbi foci-világbajnokságra egymillióan érkeztek, e prognózist ugyanerre a szintre emelték. Végül mégiscsak az első becslés válhatott valóra, 300-500 ezer látogatója lehetett a játékoknak, ők is főleg Brazíliából és Dél-Amerikából érkeztek.

Nem jött be a sportminisztérium azon 2009-es becslése sem, miszerint a rendezés beruházásai kapcsán hét éven keresztül mintegy harmincmilliárd dollárnyi külföldi működő tőke áramolhat be. Ez köszön vissza abban is, hogy Brazília főbb makrogazdasági mutatói 2014 második negyedéve óta folyamatosan romlanak, GDP-je tavaly 3,8 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, a munkanélküliség pedig az idén elérte a 11 százalékot.

Annak ellenére, hogy Rio júniusban gyorssegélyt kapott a szövetségi költségvetésből, úszik az adósságban. Emiatt alig néhány nappal az olimpia záróünnepsége után az amerikai Standard & Poor’s (S&P) három fokozattal is lerontotta Rio de Janeiro szövetségi állam adósbesorolását. Ami azt üzeni, hogy ha nem következik be jelentős előrelépés, akkor Rio menthetetlenül csődbe kerül vagy válságintézkedésekre kényszerül.

Hétrészes felvezető sorozatunkban az utóbbi 24 év olimpiáinak gazdasági hatásait mutatjuk be hétről hétre, annak kapcsán, hogy Budapest megpályázta a 2024-es ötkarikás játékok megrendezésének jogát. Korábbi cikkeink a Vg.hu/tema/sport oldalon megtalálhatók.

Hétrészes felvezető sorozatunkban az utóbbi 24 év olimpiáinak gazdasági hatásait mutatjuk be hétről hétre, annak kapcsán, hogy Budapest megpályázta a 2024-es ötkarikás játékok megrendezésének jogát. Korábbi cikkeink a Vg.hu/tema/sport oldalon megtalálhatók.-->