BUX 42,990.47
-0.25%
BUMIX 3,852.18
+1.11%
CETOP20 1,798.64
-1.19%
OTP 9,148
-0.74%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
-5.00%
+0.87%
-1.33%
ZWACK 17,300
-0.29%
0.00%
ANY 1,535
-0.32%
RABA 1,170
0.00%
0.00%
-0.61%
0.00%
-0.48%
OPUS 156.6
+3.16%
-8.50%
0.00%
0.00%
-1.36%
OTT1 149.2
0.00%
-0.45%
MOL 2,834
+0.85%
+0.79%
ALTEO 3,000
0.00%
0.00%
+0.11%
0.00%
0.00%
+4.85%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-0.17%
-13.51%
0.00%
SunDell 46,000
+0.88%
0.00%
+3.31%
+2.60%
-11.11%
+0.75%
+0.90%
GOPD 12,400
0.00%
OXOTH 3,280
0.00%
+0.47%
NAP 1,202
-2.28%
0.00%
-4.59%
Forrás
RND Solutions
Cégvilág

Új termékekkel tarolna a gáztőzsde

E hónap elejétől Magyarországon egyszerre már két helyen is lehet gáztermékekkel kereskedni. A szakértők szerint egy piac is elég lenne, és az energiahivatal valószínűleg a tőzsdére szavaz

Október 1-jétől már két helyen lehet kereskedni Magyarországon napon belüli és másnapi speciális gáztermékekkel: az FGSZ kereskedelmi platformja mellett ugyanis a CEEGEX is megnyitotta a kereskedési felületét. Ez a lépés egyfelől egy egészséges verseny kezdetét is jelentheti, de az sem kizárt, fölöslegesen kettőzik meg a platformokat.

Mindkét rendszerben a gázrendszerben lévő nyomás fenntartásához szükséges, úgynevezett kiegyensúlyozó gáz adásvételéről van szó. Ez más országokban sok esetben a szervezett földgázpiac, azaz a gáztőzsde kereskedési felületén történik, e munkát kezdte meg a hónap elején a hazai CEEGEX gáztőzsde is. Csakhogy a kiegyensúlyozásról már korábban is gondoskodni kellett. E célra a gázrendszer tulajdonosa és irányítója, az FGSZ Földgázszállító Zrt. 2010-ben létrehozta a napon belüli és a másnapi ügyleteket lehetővé tévő, NFKP rövidítésű kereskedelmi platformját. Ezen a piaci szereplők a rendszerüzemeltetővel, de akár maguk között is üzletelhettek. Az NFKP tovább működött azután is, hogy a hazai gáztőzsde 2013-ban elkezdett határidős termékekkel kereskedni, csakhogy akkortól már egyensúlyozó platform néven.

Fordulatot hozott az FGSZ és a CEEGEX egymást részben már akkor átfedő tevékenysége szempontjából az, hogy az uniós szabályozás háromféle piaci modellt engedett meg a gázrendszer kiegyensúlyozásának támogatására. Az elsőben a kereskedők csak a rendszerüzemeltetővel (TSO) üzletelhetnek, egymás között nem. A másodikban sokkal szabadabb a kereskedés, ami a harmadikban pedig már a gáztőzsde keretében folyik. Mivel az FGSZ platformja eredetileg is megfelelt a második modellnek, a társaság kérte a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalt (MEKH), hogy minősítse át a piacterét kereskedelmivé. Ezzel párhuzamosan 2015. október 1-jétől a CEEGEX piacterét is kereskedelmi platformnak ismerte el az MEKH azzal a feltétellel, hogy 2016. október 1-jére a CEEGEX-nek minden érintett terméket kínálnia kell. Ennek a társaság a határidőre eleget is tett, és október 3-tól elindította új, napon belüli és másnapi termékeit, amelyek adásával és vételével a piaci szereplők – köztük a TSO is – képesek lehetnek saját kereskedési portfóliójuk és a gázrendszer egyensúlyban tartására is.

Az MEKH azonban vélhetőleg nem szeretné, hogy az idők végezetéig párhuzamosan folyjon a két, közel azonos tevékenység az FGSZ-nél és a CEEGEX-nél. Erre utal, hogy míg az előbbi kereskedési platformjának működési engedélyét csak 2017. szeptember 30-ig adta meg, addig az utóbbiét határozatlan időre. Az MEKH már korábban utasította a két társaságot, hogy működjenek együtt, és a legkisebb közös költség elve mentén azon dolgozzanak, hogy végül mégis csak egyetlen kiegyensúlyozó platform működjön az országban. Az MEKH hangsúlyozza, hogy az európai modell szerint az egyensúlytartás elsősorban a gáztőzsdén történik.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek