Aggódik az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ), hogy a kisboltok nagy nehezen vagy egyáltalán nem tudják majd kigazdálkodni a kormány által javasolt nagyléptékű emelést, vagyis hogy a minimálbért 15 százalékkal, a garantált bérminimumot pedig 25 százalékkal vigyék feljebb 2017-ben. „A nemzetközi áruházláncok és néhány magyar tulajdonú franchise egyes tagjai már most is havi bruttó 250-300 ezer forintos átlagjövedelmet biztosítanak munkavállalóiknak, szemben a bruttó 160 ezer körüli kiskereskedelmi átlagkeresettel” – mondta lapunknak Vámos György, az OKSZ főtitkára. Nekik is okozna némi többletterhet a tervezett emelés, de korántsem akkorát, mint a kkv-k által üzemeltetett kisboltoknak, ahol gyakori a minimálbéres foglalkoztatás.

A legnehezebb helyzetbe az élelmiszerboltok kerülhetnek, ahol a vevők árérzékenysége gátat szab az elérhető bevételnek, ezért hagyományosan itt a legalacsonyabbak a bérek – tette hozzá Vámos. Ezekben mindössze bruttó 140 ezer forint az átlagfizetés, míg például a műszaki cikkeket és az illatszereket kínáló boltokban 180-190 ezer forintot lehet keresni. A képhez hozzátartozik, hogy az eladók egy részének, például az élelmiszer-eladóknak, henteseknek, a kozmetikai, műszaki és több más szakbolti eladónak garantált bérminimumot kell fizetni, amely több mint 30 ezer forinttal nőne jövőre.

A kiskereskedelemben egyelőre a munkaerőhiány diktálja a tempót a bérpolitikában, ezt nemcsak a megszaporodott álláshirdetések jelzik, hanem az üres álláshelyek számának gyors növekedése is. 2013-ban még 1400–1700 között hullámzott a betöltetlen álláshelyek száma a kereskedelemben, tavaly háromezer fölé ugrott, az idén pedig a második negyedévben már elérte a 4600-at. A munkaerőhiány pedig gyorsan húzza felfelé a béreket a boltokban, év közben akár többször is.

Vámos György szerint az emberhiány már eddig is a piaci lehetőségek feletti bérmelést kényszerített ki: az idén eddig 10 százalékkal nőtt a fizikai dolgozók bére, miközben a kiskereskedelmi forgalom 5 százalékkal emelkedett. Ugyanakkor a létszám a fizetésemelések ellenére 2016 januárjához képest nem változott (192 ezer fő maradt). Szembetűnő főleg a kisebb boltoknál a „rögtön jövök” táblák szaporodása, főleg délidőben, hiszen itt már csak egy eladóra futja.

„Ezzel a tempóval sem nagyon tudnak lépést tartani a kisboltok, a kötelező jövő évi emelés miatt pedig ezres nagyságrendben húzhatják le a redőnyt” – hangsúlyozta az OKSZ főtitkára. Már tavaly háromezerrel csökkent a kiskereskedelmi üzletek száma, döntően kisboltok szűntek meg. A emelését csak részben kompenzálná a 4 százalékos járulékcsökkentés 2017-ben. Vámos szerint legalább 5 százalékra lenne szükség, és még az is legfeljebb a munkaerőhiány miatti többletköltségeket ellensúlyozná, a minimálbér-emelést már nem.